Ágnes fejlesztőpedagógusként dolgozik egy nápolyi iskolában. Olyan gyerekeket is tanított, akiknek a családtagjai a Camorra nevű bűnszövetkezet tagjai voltak. Az egyik tanuló apja sokszoros gyilkosságért ül börtönben. Mégis azt vallja: az iskolai konfliktusokat nem a rendőrséggel kell megoldani.

Fejlesztőpedagógusként pontosan mi a feladata abban az nápolyi általános iskolában, ahol tanít?
Tanulási- és viselkedészavarral küzdő gyerekeket segítek a felső tagozaton. Szeretek kamaszodó kölykökkel dolgozni.

Ha jól tudom, a pedagógusi pályát egy különleges helyen kezdte el.
Igen, Nápoly legrosszabb hírű negyedében.

Mesélne arról, ott milyenek voltak a mindennapok? Milyen családi háttérrel érkeztek az iskolába a gyerekek? Mennyire volt más ennek a negyednek a tanulói összetétele mondjuk egy olasz átlagiskoláéhoz képest?
Ez az iskola Nápoly egyik külvárosi negyedének az iskolája volt. Secondiglianonak (lásd keretes írásunkat – a szerk.) hívják ezt a negyedet, ami Olaszország szerte is hírhedt. Itt is éltek és élnek úgynevezett kispolgárok, munkásemberek, de a Camorra (maffiacsoport neve – a szerk.) is keményen jelen volt. Az osztályainkat igyekeztünk úgy kialakítani, hogy vegyes összetételűek legyenek: olyan gyerek is legyen bennük, akinek a háttere zűrös, és olyan is, aki mögött kiegyensúlyozott család áll.

Secondigliano

A Secondigliano Nápoly egyik leghírhedtebb negyede, itt játszódik a Magyarországon is jól ismert filmsorozat, a Roberto Saviano díjnyertes regényéből készült Gomorra. A sorozat a nápolyi maffia mindennapjairól szól, olyan helyszíneken, ahol a nápolyi maffia akkor is ténykedik, amikor épp nem film készül. A városrészt behálózza a Camorra nevű bűnszövetkezet. Ez az a része Olaszországnak, ahol mindennaposak a leszámolások. A bűnbandák főleg drogkereskedéssel foglalkoznak.

Ma úgy mondanánk, hogy integrált osztály?
Igen, abszolút integrált. Később egy másik iskolába kerültem, ott is nagyon vigyáztunk arra, hogy vegyes osztályok legyenek. Ne legyen gettó! Először a szülők nem voltak túl boldogok, azt szerették volna, ha a jobb helyzetű gyerekek külön vannak. De pedagógiailag ezt nagyon rossznak tartjuk, a jobb helyzetű gyerekek számára is. Mert a gyerek először az iskolában kerül kapcsolatba a társadalommal. És ha te csupa egyforma gyereket raksz egy osztályba, akkor az a gyerek nem fog fejlődni, nem fogja tudni, mi a valóság, mi az a társadalom.

Magyarországon ez a szemlélet kevéssé jellemző.
Egy ismerősömmel beszéltem Magyarországról, azt mesélte, hogy a gyerekének felvételiznie kellett az első osztályba, hogy kiszűrjék, melyik tanuló melyik osztályba kerüljön. Ez meglátásom szerint nagyon káros.

Olaszországban nincs nyomás a középosztálybeli szülők részéről, hogy külön osztályba járjanak a szegény és külön osztályba a jómódú gyerekek?
Abban a városnegyedben, ahol először dolgoztam, nemigen törekedhettek erre, mert abban a társadalmi struktúrában a jobb módúak voltak kisebbségben. A szülők számára az volt a legfontosabb, hogy a gyerek a lakáshoz legközelebbi iskolába járjon. Aztán később, amikor egy jobb helyzetű környék iskolájába kerültem, a szülők szerettek volna elitosztályokat kialakítani. Mi meg szépen megmagyaráztuk nekik, hogy a mi iskolánkban nem ez a stílus.

Ezt az iskola fenntartója diktálja, vagy helyben, az iskolavezetés és a tanárok döntik el?
A tanárok és az iskolavezetés együtt. A tanárok mindenbe be vannak vonva, hiszen mi fogunk a gyerekekkel foglalkozni. Nálunk a tanárok végzik az osztályok összeállítását. A szülők is rájönnek aztán, hogy ez így nem rossz. De itt fontos megemlítenem valamit: én mindig állami iskolákban dolgoztam. A magániskolákban egészen más a helyzet, mivel fizetős iskolákról van szó, a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek eleve kiesnek. Van egy másik alapvető különbség a magán- és az állami iskola között. A magánban az iskolavezetés dönti el, kit vegyenek fel dolgozni, míg az állami iskolákban csak olyan tanárok dolgoznak, akik országos pályázaton nyerték el a helyüket. Errefelé nagyobb rang állami iskolában dolgozni, mint a magánsulikban. Jóval önállóbb az ember, és nincs kitéve a felettesei kényének-kedvének. 

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő most csak 300 forintért!
Ízelítő a cikk tartalmából
Mi volt az oktatási integráció sikerének a titka?
Melyek voltak Berta Ágnes legnehezebb esetei?
Hogyan kezelik az iskolában az erőszakos konfliktusokat?
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 300 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta.