A női űrhajózás mérföldköveiből szemezgettünk Tyereskovától az elveszett űrhajósokon át a (remélhetőleg) hamarosan megvalósuló első női holdra szállásig.

A popkultúrában nagy hagyománya van a női űrhajósoknak, gondolj csak a Jodie Foster főszereplésével készült 1997-es Kapcsolatra, a Csillagok között című filmre vagy a Gravitációra, hogy csak néhányat említsünk. De nemcsak a női űrhajósok hálás téma. Ha a popkultúra tényleg a társadalmi igények tükröződése, akkor világos, hogy a világ szomjazza a női mérnökökről és tudósokról szóló filmeket, ezek felsorolásába most inkább bele sem kezdek. Ezek a női tudósok, ahogyan az űrhajósok, szintén jelen voltak az űrkorszak kezdeteinél: ha láttad a Számolás joga című mozit, akkor bizonyára emlékszel rá, hogy a NASA-nál afroamerikai matematikusnők is dolgoztak: az 1959-1965 között zajló Mercury-program keretein belül végeztek számításokat és nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy John Glenn kijusson az űrbe. Ez még az űrverseny idején történt a  Jim Crow korszakban, a szegregáció idején. A kezdetekben tehát akár reménykedni is lehetett abban, hogy az űrutazásból a nők is egyenlő mértékben kiveszik majd a részüket – nem meglepő módon nem ez történt.
Most 2020-ban ott tartunk, hogy az 567 ember közül, aki járt már az űrben, csak 65 a nő, még úgy is, hogy a 2000-es évek óta megduplázódott a női asztronauták száma.
Ebből a 65-ből 38-an jártak a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Az amerikaiakon és oroszokon kívül ukrán-kanadai, kanadai, japán, dél-koreai, iráni, kínai, indiai származású amerikai és olasz nő járt kint a világűrben – a teljes listát itt találod.

Nemzetközi együttműködésként az ISS 1998 decemberében kezdte meg küldetését, azóta 15 országból több mint 200 ember töltött időt a fedélzeten. (Fotó: Nasa)

A kezdeti lendület után 20 év szünet 

A nagy elsőket mindenki ismeri. 1961. április 12-én Jurij Gagarin volt az első ember az űrben, amivel az űrrepülések terén az oroszok megelőzték az amerikaiakat. Egyébként csak három héttel, hiszen május 5-én már Alan Shepard is kijutott a világűrbe. 1969. július 20. – az első holdra szállás. Aztán persze ott a magyar első, Farkas Bertalan, aki Valerij Kubaszovval 1980május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor indult neki az űrnek a Szojuz–36 fedélzetén – Magyarország ezzel a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a kozmoszba. Na de vissza a kezdetekhez: Nyikolaj Kamanyin tábornok, az oroszok űrhajóscsoportért felelős vezetője már 1961 nyarán felvetette , hogy nőket is űrhajóssá kellene képezni. Legfőbb érve az volt, hogy mivel nyilvánvalóan nők is fel fognak jutni az űrbe, jó lenne minél előbb felkészíteni őket az ilyen utakra.

Űrsétától a föld legmélyebb pontjáig

Egy újabb rekord épp pár nappal ezelőtt született, és ugyan nem magaslati, hanem mélységi, de női űrhajóshoz kötődik: dr. Kathryn Dwyer Sullivan geológus, a NASA egykori űrhajósa, aki 1984-ben az első amerikai nő volt, aki űrsétát tett (David Leetsma társaságában) most, 68 éves korában a föld legmélyebb pontját hódította meg: elérte a Mariana-árok legmélyét, a Challenger Deep néven futó, 10 915 méter mélységben lévő pontot.

Illetve az is benne volt az kezdeményezésében, hogy szerinte semmiképpen sem szabadott hagyni, hogy az amerikaiak előbb küldjenek fel nőnemű űrhajóst, mint a szovjetek, elvégre az milyen remek reklámja a kommunizmusnak. A szakmai köröket nem, de Hruscsovot meggyőzte, így 1963. június 16-án a Vosztok-6 fedélzetén aztán ki is jutott az első nő, a 26 éves (!) textilgyári munkás és hobbiejtőernyős Valentyina Tyereskova, aki aztán három nap alatt 48-szor kerülte meg bolygónkat. Noha az amerikai űrprogram kezdetén William Randolph Lawrence (ő az űrben használt gyógyszerek specialistája volt) arra jutott, hogy a nők alkalmasabbak lennének űrhajósnak kisebb termetük, kevesebb oxigénigényük miatt, ehhez képest az amerikaiak csak húsz évvel az oroszok után jutottak el odáig, hogy nőt küldjenek az kozmoszba. Tyreskova útja után az oroszok is leálltak a női űrhajósképzésről – a második nő, akit szintén ők küldtek az űrbe, Szvetlana Szavickaja volt, 1982 júliusában.

Valentyina Tyereskova, az első nő az űrben, a vostok kapszula előtt, 1963. június. (Fotó: Sovfoto / Universal Images Group via Getty Images)

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő most csak 300 forintért!
Ízelítő a cikk tartalmából
Valentyina Tyereskova űrutazása után miért vártak húsz évig az amerikaiak arra, hogy nőt küldjenek a világűrbe?
Hogyan menstruálnak a női űrhajósok?
Kik azok az elveszett kozmonauták? Egyes elméletek szerint nem is Tyereskova volt az első nő az űrben.
A NASA elvileg elvetette szexista gyakorlatát, mégis nagyon kevés a női asztronauta.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 300 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta.