Sok munkaadó jogi kiskapukat használ arra, hogy elküldje a várandós munkavállalóit

Egy friss hazai jelentésből kiderül, hogy a várandós nők a mai napig súlyos diszkriminációkat szenvednek el a munkaerőpiacon. A munkáltatók jogi kiskapukat kihasználva távolítják el az ily módon számukra már kevésbé értékes munkaerőt. 

A nők negatív diszkriminációját nem kell nagyítóval keresni a hazai munkaerőpiacon: egy 2019-es kutatás szerint a nem a második leggyakoribb diszkriminációs ok a társadalomban, annak ellenére, hogy magyar jogszabályok tiltják a nemi alapon történő hátrányos megkülönböztetést. Különösen kitett helyzetben vannak a terhes nők, illetve a kisgyermekes anyák, és kifejezetten nehéz a leszakadt térségben élő nőknek. 

Beszédes számok

Többek között ez derül ki az Amnesty Magyarország legfrissebb jelentéséből, amelyhez a kutatók 2019 szeptembere és 2020 márciusa között 40 olyan nővel készítettek interjút, akiket „nemi alapon, vagy anyaságuk miatt” ért már közvetett vagy közvetlen hátrányos megkülönböztetés a munkaerőpiacon. A kutatásban részt vett nők 32 százalékát érte diszkrimináció a munkahelyükön egy vagy több alkalommal. A hátrányos megkülönböztetésnek számos formája létezik, de az interjúkból az is kiderül, hogy vannak általános, visszatérő tapasztalatok. Ezek szerint a megkérdezettek fele ugyanazért a munkáért alacsonyabb fizetést kapott férfi kollégáinál,  67 százalékot ért megkülönböztetés a szakmai előmenetel és/vagy karrierlehetőség kapcsán, 40 százalék szenvedett el hátrányos megkülönböztetést a rugalmas munkaidős foglalkoztatásukhoz, vagy túlórához kötődően. Majdnem negyven százalék jelezte, hogy valamiféle hátrányos megkülönböztetés érte, miután visszatértek a munkahelyükre szülési vagy szülői szabadságról.  36 százalék tapasztalt diszkriminációt betegszabadság kérelmezése kapcsán, illetve a betegszabadság ideje alatti vagy azt követő időszakban.

Nem a nők lettek a koronavírus-járvány nagy nyertesei:

A nemi alapú egyenlőtlenségek az egészségügyi vészhelyzet miatt csak kiéleződtek, hiszen a háztartással, gyerekneveléssel kapcsolatos feladatok itthon még mindig inkább a nőkre hárulnak, így számukra jóval nagyobb kihívást jelentett a munkájukat megtartani, jól végezni a karantén alatt, mint a férfiaknak. Voltak, akik nem is tudták megoldani másként az új helyzetet, mint hogy feladják a munkájukat, miután a bölcsődék, óvodák és iskolák bezártak. Rengeteg családnál a férfi maradt az egyetlen kenyérkereső, ami együtt jár azzal is, hogy sok nő gazdaságilag függő helyzetbe került a partnerétől. Ez pedig különösen veszélyes azokra a nőkre nézve, akik esetleg bántalmazó párkapcsolatban élnek.

A jelentés szerint különösen nehéz helyzetben vannak a várandós nők, vagy a szülési szabadságról visszatérő kisgyermekes nők, gyakran tapasztalnak kedvezőtlen bánásmódot, és többnyire kevésbé értékes munkaerőként tartják őket számon.  A válaszok  huszonegy százaléka  számolt be kedvezőtlen bánásmódról várandósság vagy gyermekvállalás miatt, ezekből néhány olyan gyakorlati tapasztalatot is olvashatunk a jelentésben, amelyek egyáltalán nem ritkák ma Magyarországon. Az egyik interjúalany például arról mesél, hogy amikor konyhai kisegítőként kezdett el dolgozni egy kórházban, a próbaidő alatt teherbe esett.

Tájékoztatta is a közvetlen felettesét,  majd néhány nappal később lebetegedett, és emiatt betegállományba került. Egy hét múlva a munkáltató azzal hívta fel, hogy a jogviszonyát azonnali hatállyal próbaidő alatt megszünteti.

A várandós nő panaszt nyújtott be az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (Hatóság), amelyben azt állította, hogy a munkaviszonyát megkülönböztető jelleggel várandóssága, valamint egészségi állapota miatt szüntették meg. A hatóság megállapította, hogy a munkáltató megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, illetve a nő várandóssága és egészségi állapota miatt közvetlen hátrányos megkülönböztetésben részesítette. Az ehhez hasonló esetekben a munkáltatók gyakran a munkavállaló nem megfelelő teljesítményére hivatkozva szüntetik meg a munkaviszonyt.

A szakértők arról számoltak be az Amnesty Internationalnek, hogy a munkáltatók aránytalan mértékben válnak meg várandós nőktől „alulteljesítésre” hivatkozva úgy, hogy mindezt semmilyen bizonyíték nem támasztja alá.

Ezt azért tudják megtenni, mert a Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a próbaidő alatt a munkáltató és a munkavállaló egyaránt indoklás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt. A jogi kiskaput pedig sok munkáltató a várandós nők elbocsátására használja, noha ilyen esetekben is tiszteletben kell tartaniuk az egyenlő bánásmód elvét. Az Amnesty Magyarország szerint a lehetőség a munkaviszony indoklás nélküli megszüntetésére a próbaidő alatt ellentétes az uniós joggal: „egy joghézag”, amit a magyar hatóságoknak mielőbb orvosolnia kell. Egy másik jellemző megoldása a munkáltatóknak,  amikor nem hosszabbítják meg a várandós nő szerződését egy projekt lejárta után annak ellenére, hogy abban előzetesen megállapodtak, és a munkaviszony fenntartása indokolt lenne. Ez pdig azzal is járhat, hogy a várandós nők elvesztik az egyes gyermekvállalási támogatásra való jogosultságukat, amennyiben nem találnak másik munkát, vagy a gyermekük a munkaviszonyuk (és egyúttal a biztosítás) megszüntetését követő 42 napon túl születik. Ilyen esetben a várandós nők csak az alanyi jogon járó, nagyon alacsony családi ellátásokra lesznek jogosultak. 
Így járt Karina is, aki egy oktatással foglalkozó cégnél dolgozott pár hónapja megbízási szerződéssel, a munkájával nem volt gond, sőt, a munkáltatója említette is neki, hogy szívesen felvennék hosszútávra, mert lesznek más projektek is.. „Amikor elmondtam, hogy állapotos vagyok, a következő adandó alkalommal mondták, hogy ha befejezem a projektet, amin dolgozom, akkor ennyi volt, így nem fognak tudni együtt dolgozni velem.” Amikor a nő projektje lezárult, mennie kellett. Ekkor három és fél hónapos terhes volt. Mivel nem volt biztosítása, és korábban is projekt alapon dolgozott, beleértve egy külföldi munkát is, nem jártak neki a munkaviszonyhoz kötött családtámogatások. Ahogyan több áldozat és szakértő is elmondta az Amnesty Internationalnek, ezt a helyzetet tovább rontja, hogy a terhesség előrehaladott állapotában nagyon nehéz munkát találni Magyarországon. 

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő most csak 300 forintért!
Ízelítő a cikk tartalmából
Ilyen okokkal, indokokkal küldik el a várandós munkavállalókat.
Még mindig a nőket terheli a háztartási munka és a gyereknevelés.
Papíron védik a törvények a munkavállalót, de miért nem működnek a gyakorlatban?
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 300 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta.