Hiányzik a korábbi életed? Nekünk is… Így élnek a nőklapja.hu szerzői a karanténban

Szerkesztőségi kibeszélő a karantén alatt: mindenkinek hiányzik valami, de mindenkinek valami más.

Több mint egy hónappal ezelőtt karantén alá került a fél világ. Az életterünk a lakásunkra szűkült, alapjaiban változtak meg a mindennapjaink, evidenciák kérdőjeleződtek meg. Természetes, ha az új életünkben fáj a hiány, ha szenvedünk bizonyos dolgok elvesztésétől. 
Semmi furcsa nincs abban, ha úgy érezzük, hogy a kijárási korlátozások óta egy érzelmi hullámvasúton ülünk, ha azt tapasztaljuk, hogy a hangulatunk, a jövőnkről alkotott képünk napról napra változik. A koronavírus-járvány merőben új helyzet elé állított minket, és egy sor olyan változást hozott az életünkbe, amire nem számítottunk, és amihez nagyon gyorsan kellett alkalmazkodnunk. Nemcsak a személyes interakciók, a szociális tevékenységek lehetőségei szűkültek le az életünkben, hanem sokaknak az egzisztenciális helyzetük is válságba került, a globális bizonytalanságról, a tervezhetőség elvesztéséről nem is beszélve. 
A The Lancet folyóiratban megjelent összefoglaló tanulmány is leírja, hogy a karanténban eltöltött idő nem feltétlen kellemes élmény, hiszen korlátozva vagyunk a szabadságunkban, el vagyunk szakítva a szeretteinktől, és nem könnyű kitölteni a sok üresjáratot, főleg azoknak, akiknek megszűnt a munkája, vagy a kényszerpihenőjüket töltik. A bennünk dúló érzelmek teljesen természetes, emberi reakciók, ahogy az is normális, ha nehezen tudjuk elfogadni, hogy minden amit megszoktunk vagy megszűnt vagy drasztikusan átalakult.
A friss kutatások alapján az is jól látszik, hogy a karanténban töltött időnek jelentős pszichológiai hatásai lehetnek, sőt, megjelenhetnek a poszttraumás stressz tünetei is. Utóbbiak közé tartozik többek között  az érdektelenség a korábbi tevékenységeink iránt, az alvás és koncentrációs zavar, a lelassultság, vagy az izgatottság, a „kattogó” gondolatok, melankólia, szívdobogás.

A legrosszabb, amit tehetünk, ha ezekben az izolált napokban, ignoráljuk az érzéseinket, a  mentális egészségünk érdekében  muszáj tudatosítani magunkban, hogy nem gyengeség beszélni egymásnak arról, mi zajlik bennünk. Ezt  mi a szerkesztőségben (persze virtuális úton) napi szinten gyakoroljuk. Ventilálunk, tapasztalatot cserélünk, nevetünk, panaszkodunk, és ha kell elnézést kérünk egymástól. Előfordulhat ugyanis, hogy az új mindennapok terhei alatt  türelmetlenebbek vagyunk és esetleg kimondunk olyan dolgokat is, amiket kevésbé túlfeszített helyzetben máshogy mondanánk, vagy épp szóvá se tennénk.
A legutóbb arról beszélgettünk, kinek, mi hiányzik a járvány előtti életünkből, melyek azok a a szokások, tevékenységek, helyzetek, amiket nehéz, vagy egyáltalán nem tudunk helyettesíteni.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 300 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
A nőklapja.hu szerzői elmesélik, mi mindent hiányolnak a hetek óta tartó karantén alatt, illetve hogy mennyire változott meg az életük.
Próbáld ki most kedvezményesen!