Az esélyegyenlőségért folytatott küzdelem azzal a követeléssel indult, hogy a nők is tanulhassanak és dolgozhassanak. Azaz, ne csak a háztartással foglalkozzanak. A járvány azonban mindenkit bezárt a négy fal közé, ami hamar megmutatta, hogy melyik országokban javult érdemben a nők helyzete az utóbbi évtizedekben és melyekben nem. Brüsszel lépni akar a különbség megszüntetése érdekében. E közben a magyar parlament ma szavaz arról a kormánypárti javaslatról, amelyben elutasítják a családon belüli és nők elleni erőszak felszámolását célzó Isztambuli Egyezményt.

Meglehet, a koronavírus-járvány valamint a vele járó válsághelyzet következtében fölöslegesnek tűnik, hogy az Európai Bizottság közzétette esélyegyenlőségi stratégiáját, de ennek épp ellenkezője igaz: válsághelyzetben a nők és gyermekek jogai könnyebben sérülhetnek, kiemelt fontosságú, hogy a döntéshozók az átlagosnál nagyobb figyelemmel forduljanak feléjük.
Nem sokkal az Európa-szerte elrendelt kijárási korlátozások előtt, nemzetközi nőnapon jelent meg a Bizottság nemi esélyegyenlőségi stratégiája. Ez persze a koronavírus-járvány miatt kötelező otthoni karanténunkból akár távolinak és üresnek is csenghet. Holott egyáltalán nem az s szükségessége a válságos napokban is megmutatkozik.

Azt, hogy mit jelent, ha egy kormányban a járvány miatt kialakult szükséghelyzetben a nemek közötti egyenlőség is vezérelv, világosan mutatja a francia kormány március végén meghozott, szó szerint életeket mentő döntése: a családon belüli erőszak áldozatainak húszezer hotelszobát béreltek ki.

Marlene Schiappa, a nemek egyenjogúságáért felelős miniszter – igen, ilyen pozíció is van egy olyan országban, ahol minden kormányzati döntést mérlegelnek a nők speciális szempontjai alapján – azzal indokolta az intézkedést, hogy kiderült: a járvány fékezése miatt március közepétől elrendelt házi karanténban jelentősen növekedett a családon belüli erőszakkal összefüggő esetek száma. Ez nyilvánvalóan Magyarországon sincs másképp. Az erőszak áldozatainak segítésére szegődött civil szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy nem csak a járvány miatti bezártság, illetve a bántalmazóval való összezártság jelenthet komoly veszélyt, legalább ennyire súlyos helyzetet okozhatnak a válsággal járó elkerülhetetlen gazdasági, társadalmi hatások is. A bántalmazó ugyanis nagy eséllyel kihasználja az elszigeteltséget és az intézményrendszerben bekövetkezett változásokat, ezáltal a nők és a gyerekek még nagyobb veszélyben vannak.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 300 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
A KATA megfizetése alóli mentességnél vajon figyelembe vették-e a női szakmákat?
Miben uniós rekorder Magyarország?
És vajon hány nőt ér fizikai erőszak Európa-szerte, és mit terveznek tenni ez ellen?
Beszámolunk még arról is, hogy minden uniós ajánlást figyelmen kívül hagyva milyen dokumentumot nyújtottak be a kormánypártok tegnap az Isztambuli Egyezménnyel kapcsolatban az országgyűlésnek.
Próbáld ki most kedvezményesen!