Mit csinál egy színházi rendező és igazgató a karantén alatt? Nos, bármily meglepő is, rendez és igazgat, csak másképpen, mint ahogy szokott. Az élet nem állt meg, sőt egyszer újra fog indulni, a vírus eltűnik, a színház varázsa újraéled.

– Mit csinál a szél, ha nem fúj? Mit csinál a színházigazgató, ha a járvány miatt nincs színház? Mi a csudát igazgat?
– Hogy mit is igazgatok, azt pontosan nem tudnám megmondani, de azt bízvást állíthatom, hogy a rendkívüli helyzetben sokkal több a munkám, mint amikor csúcsra jár az üzemeltetés. Ebben a kivételes állapotban sem állhatunk le, napi tíz-tizenkét órában muszáj ténykednünk erőnket megfeszítve, és folytonosan éreznünk, hogy még muszáj tenni ezt vagy azt. Erre nem lehet felkészülni, itt nincs rutin, nincs tapasztalat, pillanatról pillanatra jönnek a kérdések, amelyekre azonnal kell választ, megoldást találni. Folyamatosan kell tartani a kapcsolatot a nézőkkel, a százhatvan dolgozónkkal, dönteni kell a munkarendről, az apparátus működéséről, a gazdasági kérdésekről, az őrzésről, az adminisztrációról, közben felvázolni a jövő lehetőségeit, és fenntartani a hitet mindnyájunkban, hogy lesz folytatás, hogy szükségünk van egymásra.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 300 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Próbáld ki most kedvezményesen!