„A nyelvhasználatnak életformáló hatásai lehetnek” – Interjú Deliága Évával és Kapitány-Fövény Mátéval

Hol keressük az okát annak, ha valaki negatív töltetű szavakat használ önmagával kapcsolatban? Mit jelent az önbeteljesítő jóslat? Mi minden befolyásolja a „hiedelmeinket” önmagunkkal és a világgal kapcsolatban? Mire kell vigyáznia a szülőnek, amikor a gyerekéhez beszél? Ezekre és még számtalan kérdésre kerestük a válaszokat szakértőinkkel. Koronczay Lilla interjúja.

KORONCZAY LILLA: „Az, hogy az emberek milyen szavakat használnak önmaguk jellemzésére, hogyan írják le életük fordulatait, miként beszélnek tapasztalataikról, önnön képességeikről, lehetőségeikről, a jövőről – eldönti sorsukat” – olvastam nemrég. Egyetértetek a megállapítással?

KAPITÁNY-FÖVÉNY MÁTÉ: Kétségtelen, hogy a nyelvhasználatnak életformáló hatásai lehetnek. Éppen most folytatunk a munkatársaimmal a Semmelweis Egyetemen egy kutatást arról, fel lehet-e ismerni a depressziót az írott nyelvhasználatból. Voltak már hasonló kísérletek, például megpróbáltak öngyilkossági szándékot bejósolni Facebook-bejegyzésekből vagy depressziót egy szövegkörnyezetből. Mi jelenleg egy pszicholingvisztikai szűrőtesztet állítunk össze, amely a későbbiekben akár egy automatizált nyelvelemző szoftver alapjául is szolgálhat. Korábban Kézdi Balázs pécsi pszichológus emelte ki, hogy a depresszióban szenvedő embereknél gyakrabban fordul elő a tagadó forma, amit ő negatív kódnak nevezett. De hasonló jel lehet az ismétlődő múltidejűség vagy az énre utalás túlsúlya is.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 300 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Próbáld ki most kedvezményesen!