Amikor a futás függőséggé válik – Miért választjuk ezt a mozgásformát a stressz oldására?

Futni jó, és kiváló élettani hatásai mellett az egyik legtartalmasabb közösséget formáló időtöltés. Probléma akkor van vele, ha függőséggé válik, és a fókuszált önismereti munka, valamint a nehézségek megoldása helyett gondjaink elleplezését szolgálja. Netán összekeverjük a pszichoterápiával, vagy nehezen találjuk az egészséges egyensúlyt a magánéletünk és az örömöt adó mozgás között. Lénárt Emese írása.

Évekkel ezelőtt Christopher McDougall újságíró, hosszútávfutó Futni születtünk? című könyvében írt a mexikói tarahumara indián törzs tagjairól, akik egyszerű, saját készítésű saruikban vagy mezítláb róják a Nyugati-Sierra Madre mély völgyeit napi munkájuk vagy élelemszerzés céljából. Nem akárhogy. Két nap alatt akár 300 km-es távokat is lefutnak, cserébe elkerülik őket az olyan civilizációs ártalmak, mint pl. a depresszió, a szívbetegség, a magas vérnyomás vagy az elhízás. A The New York Times bestsellerlistájára felkerült könyv után a szerző egy TED-es előadást is tartott a témában, amit több millióan láttak a különböző videócsatornákon.

Stresszoldás kilométereken át

Kétségtelen, a futás, a futóversenyek töretlen népszerűségnek örvendenek világszerte. A futást övező kultusz része az is, hogy sokan egyfajta problémamegoldó, segítő „(pszicho)terápiaként” tekintenek rá, ahogy azt pár népszerűsítő cikk, illetve futó hirdeti. A kérdés csak az, hogy ez valóban így van-e.

Egyénfüggő, hogy ki mennyi időt tölt futással, és miért választja ezt a sportágat. Köztudott, hogy a futás hatására javul a szervezet állóképessége, az inak, csontok, ízületek teherbírása, a mozgáskoordináció, erősödik az immunrendszer. Segítségével megelőzhetők a szív- és érrendszeri, illetve daganatos betegségek, a csontritkulás. Mozgás közben többek között nagy mennyiségű, a boldogságérzet kialakulásáért felelős endorfin hormon termelődik a szervezetben. A BSI és a 21 Nő az Egészségügyért Alapítvány nemrég készített felméréseiből kiderült, hogy a heti két-háromszori futás a legjellemzőbb a magyar nők körében, és a közhiedelemmel ellentétben a nők mintegy 43%-a nem a fogyás, hanem a stresszoldás miatt rója a köröket a futópályán, a városi flaszteren vagy terepen.

A motivációk közül csupán a második és harmadik helyen áll az egészségmegőrzés, illetve a fogyás, de sok kezdő futó a zsírpárnák elleni küzdelem miatt választja ezt a sportágat. „Érett személyiség esetében a futás valóban fontos eszköze lehet a stresszoldásnak, segíthet egy adott élethelyzettel való megküzdésben – mondja Geist Klára szakpszichológus, család- és szexuálterapeuta, aki maga is régóta fut, és gyakran indul futóversenyeken. – A futás a kondíciónknak megfelelő mennyiségben segíti a nyugalmi idegrendszeri tónus beállítását. Ez azt jelenti, hogy összeszedettebbek leszünk általa, segít, hogy fókuszáltan áttekintsük és feldolgozzuk a problémáinkat. A múlton való rágódással szemben a futás támogatja az adott pillanat koncentrált megélését is, és konkrét jövőképet adhat a válságban. Sok futónál (stílusuk alapján az ún. meditatív futóknál) a ciklikus mozgás közben végzett belső munka a naplóíráshoz hasonlítható, amikor valaki az írás segítségével rendszerezi, összegzi vagy dolgozza fel a nyomasztó gondokat, kudarcokat. Mindemellett a futás saját időt biztosít számunkra, amikor csak önmagunkra figyelhetünk. Passzív, tehetetlen várakozás helyett aktívan kikapcsol, így a stressz oldás mellett a lehangoltság is elkerülhető. Ez a mozgásforma megnyugtat és vigasztal a szó élettani értelmében is, mert olyan agyi átvivőanyagok, hormonok termelődnek (pl. dopamin, endorfin), amelyek javítják a kedélyállapotot és a fájdalomtűrő képességet. Mindemellett a futás támogatja a pozitív testkép kialakulását, megerősíti a személyiséget. Számos sportolói múlttal nem rendelkező nő énképének része a súlyfelesleg mellett az ügyetlenség, lassúság. Mindez futással és odafigyeléssel akár a legapróbb sikerek tükrében is pozitív énképpé alakítható, amely által a nő képes elfogadni a testét olyannak, amilyen.”

A cikk folytatását a Nők Lapja Psziché 2019/3. lapszámának A testem és én című mellékletében olvashatjátok el. 

Szöveg: Lénárt Emese

Nyitókép: Getty Images

Próbáld ki most ingyen!

Regisztrációdért
5 előfizetői tartalmat
megnézhetsz. Te döntöd el, melyiket.