Minden fiatal generáció világmegváltó szándékkal és határtalan önbizalommal vág az életnek, abban a meggyőződésben, hogy színrelépésével a világ többé nem lesz ugyanaz a hely, ami addig volt. Ugyanakkor egyre több szakember állítja, hogy a mai fiatalok tényleg mások, és hogy velük talán valóban új világrend van születőben.

Mást sem hallunk az idősebb generációtól, csak azt, hogy ezek a mai fiatalok önzők, flegmák, nemtörődömök, és semmi nem érdekli őket azonkívül, hogy a mobiljukat nyomkodják, ostoba szelfiket töltenek fel és lájkolnak a közösségi oldalakon. Ehhez képest a generációs szakirodalomban már tíz évvel ezelőtt megjelent a Generation We, azaz „mi-generáció” kifejezés a 2000 környékén születettekkel kapcsolatban, mondván: az „én-generáció” farvizén evezve kirajzolódni látszik egy új, közösségben gondolkodó nemzedék, amelynek tagjai tenni akarnak a környezetünkért, az élhetőbb életért és az esélyegyenlőségért.

A fogyasztásból kiábrándulva

Dr. Törőcsik Mária trendkutató, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára szerint minden generációt a közösen megélt élmények tartanak össze, legyen szó világháborúról vagy a Bécsben vett Gorenje hazafuvarozásáról a Trabant tetején.
„Ezekből az együttes élményekből alakul ki egy korosztály értékrendje, ami generációnként, hullámokban változik. Másként látja a világot, aki gazdasági konjunktúra idején születik, mint aki válságban. Az idősebbek hajlamosak a fiatalokat önzőnek, individualistának látni, és ez igaz is, ugyanakkor e kijelentés ellentéte is megállja a helyét. Az individualizmus megatrendje mellett ugyanis már körvonalazódik a fiatalok azon csoportja, akik az internet segítségével széles körben összekapcsolódva, nagylelkűen és önzetlenül akarnak tenni a világért. Ennek a generációnak már a globális felmelegedés, a környezetszennyezés és a nemzetközi terrorizmus fenyegetése jelenti azt az együttes élményt, ami mindennapi szinten körülveszi őket, és a jövőjüket, a puszta létüket veszélyezteti” – mondja a trendkutató.
Természetesen korábban is előfordultak a történelem során olyan fiatal nemzedékek, amelyek idealista, rendszer- és társadalomkritikus, világmegváltó szándékkal vágtak neki az életnek, elég csak az ötven éve született hippimozgalomra gondolni. A tinédzser- és fiatal felnőtt kor az az időszak, amikor van ideje az embernek az élet és a világ nagy kérdéseivel, s mondjuk, a bálnák megmentésével foglalkozni, hiszen sem önmaga, sem a családja fenntartása miatt nem kell még aggódnia.
„A mai fiatalok azonban már egy olyan világba születtek bele, amely kezd kiábrándulni a fogyasztásból, mert rájött, hogy az nem teszi boldoggá – mondja dr. Törőcsik Mária. – Egyre többen keresik a boldogságot másfelé, elfordulnak a fogyasztástól, és a közösségi felelősségvállalás irányába mozdulnak el. A tizenhat éves svéd gimnazista, Greta Thunberg klímaváltozás ellen hirdetett mozgalmáról mindenki hallott, és én ide sorolnám a biotermékek, a vegetáriánus és vegán étrend terjedését is, amit a közösségi médiában megjelenő influenszerek előszeretettel reklámoznak. Ez a generáció már születésétől fogva, folyamatosan azt hallja, hogy nagy a baj, s hogy valamit tenni kell, ha meg akarjuk menteni az emberiséget és a Földet. Ugyanakkor ez a generáció a jóléti társadalomba született bele, így nem tapasztalt meg a saját bőrén se háborút, se éhínséget, nem kellett megküzdenie a puszta létezésért, ezért értékrendje különbözik azokétól, akik átélték a világháborút.”

„Azt mondják, ez most a nőies értékek évezrede, és például az agresszív húsevés háttérbe szorul a barátságos növényevő étrend javára.”

Hippikből juppik

A Greenpeace-hez jellemzően fiatalok csatlakoznak, ahogy az Afrikában önkénteskedők is többségükben a fiatal generációból kerülnek ki, akik a pihenőévüket töltik a középiskola és az egyetem között. Ők nemcsak a számítógépük mögé rejtőzve okoskodnak, hanem valóban tesznek valamit azért, hogy a világ jobb legyen. Más kérdés, hogy az eszköz, amit választanak, megfelelő-e, hogy mindezt jobbára a szüleik pénzéből finanszírozzák, és hogy a naivitásukból hányan profitálnak olyanok, akik meglátják az üzletet az idealista világmegváltásban is.
„A hippik esetében pedig láthattuk, hogyan lett az idealista világforradalmárokból a történelem leginkább teljesítményorientált nemzedéke pár évtized leforgása alatt” – mondja dr. Törőcsik Mária.

Digitális bennszülöttek: a szuperhős-generáció

A Sustainable Brands honlap által végzett, 2014-es angliai felmérés konklúziója szerint a Z generáció, azaz az 1996 és 2010 között születettek nemzedéke fog megmenteni minket. Ezek a most a húszas éveiket taposó, már digitális bennszülöttként világra jött fiatalok ugyanis merőben új világképet és értékrendet hoztak magukkal. Ők azok, akik inkább választanák azt a márkát, ami segít egy jobb világ megteremtésében, és ugyanez a szempont vezérli a munkahelyválasztásukat is. Az általuk legfontosabbnak tartott megoldandó problémák az éhezés megszüntetése és a nagyobb hozzáférés biztosítása a tiszta ivóvízhez. Számukra a környezettudatos viselkedés már automatikus, ahogy az is, hogy a melegek a heteroszexuálisokkal azonos jogokkal rendelkezzenek, a fiatal nők pedig a korábbi nemzedékeknél sokkal inkább jogosultnak érzik magukat az egyenlőségre.
Dr. Bernschütz Mária generációkutató, a BME adjunktusa szerint a témában zajlott magyar kutatások nem mutatnak olyan egyértelműen pozitív képet, mint a nemzetközi eredmények.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő most csak 300 forintért!
Ízelítő a cikk tartalmából
Miben más a hazai Z generáció?
Hogyan viszonyul a Z generáció a tanuláshoz, munkához?
Mit remélhetünk tőlük a jövőben?
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 300 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta.