Az ellenség már nem a spájzban van, bekúszott a testünkbe is. Jó ideje tudjuk, hogy a hatalmas haszonnal dolgozó, ipari mezőgazdaságban és élelmiszergyártásban érdekelt cégek szennyezik a földet, a vizeket, a levegőt. A természetet. Az életünket. Egy magyar professzor asszony és férje sokat tett és tesz azért, hogy tisztán lássunk, és így tisztán élhessünk. Hulej Emese interjúja.

– Nemrég a Népesedési Kerekasztal a kormányhoz fordult, hogy tiltsa be a glifozát gyomirtószer használatát. Ezt a már rákkeltőnek minősített szert az ön férje és kutatótársa, Pusztai Árpád a huszonegyedik század DDT-jének nevezte. Valóban ilyen komoly a helyzet?

– A glifozátot a hetvenes években az egyik legzöldebb gyomirtószerként engedélyezték, mondván, gyorsan, húsz perc alatt lebomlik, és az az útvonal, amelyen a hatását kifejti, nincs meg az állatok és az emberek szervezetében, tehát nem veszélyes rájuk. Csakhogy a méréseket nem vizes közegben végezték, márpedig a glifozát jól oldódik vízben. Ha egy területre kiszórják, az esővel bekerül a talajvízbe, onnan a folyókba, tavakba, tengerbe, csapvízbe. Mindenhová. Az utóbbi tíz évben az is kiderült, hogy bekerülve az emberi szervezetbe, felborítja az elsősorban a bélrendszerben élő mikroorganizmusok egyensúlyát, úgy, hogy a minket segítőket üti ki nagyobb arányban. A bélbaktériumok egyensúlyának felbomlása az alapja szinte minden gyulladásos és autoimmun betegségnek.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 300 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Próbáld ki most kedvezményesen!