Vásárlás hirtelen felindulásból? – A kortársak és a közösségi média hatása a fiatalokra

Bár a másoknak való megfelelési vágy mindig is jellemző volt a fiatalokra, úgy tűnik, ez manapság egyre markánsabbá válik. Elsősorban a közösségi média befolyásolja a fiatalok értékrendjét, amivel a szülői szemléletformálás nehezen tudja felvenni a versenyt. Fetter Barbara kutatásai alapján.

Természetes jelenség, hogy a fiatalok életében a családnál hangsúlyosabb szerepet töltenek be a kortárs kapcsolatok, amelyek meghatározzák vásárlási szokásaikat is. Egy nemrégiben végzett kutatás arra keresett választ: mi jellemzi a mai fiatalok, vagyis az Y és Z generáció fogyasztási kultúráját?

Kortársak tükrében

„A felmérésben megkérdezett fiatalok közül a 15–20 évesek 70 százalékával előfordul, hogy hirtelen felindulásból, »mert megérdemlem« alapon vásárol – mondja a kutatást végző Fetter Barbara, a BME Környezetgazdaságtan Tanszékének PhD-hallgatója. – Ezek az eredmények összefüggenek a közösségi oldalakon eltöltött idővel. A »miért tesz boldoggá a vásárlás?« kérdésre adott leggyakoribb válaszok az önbizalomhiányt, az aktuális trendeknek való megfelelést és a sztárokra való hasonlítást jelölték meg indokként. A példakép a fiatalok előtt a leginkább követett és lájkolt híresség lett. És bár a minket körülvevő környezet ugyanolyan minden korosztály számára, az érkező ingereket mégis másképpen szűrjük, máshogyan dekódoljuk. Az idősebb generációk már egy kialakult értékrenddel szemlélődnek a virtuális világban, a fiatal generációk értékrendjét és döntéseit jelentős mértékben befolyásolja a kortársak véleménye.”

A boldogság hamar elillan

„A vásárlás minden korosztályt boldoggá tesz. Önámítás lenne ennek az ellenkezőjét állítani, és a kutatásból sem látszik ez másképpen. A probléma azonban az, hogy a vásárlás okozta boldogság érzetének időtartama jelentősen lerövidült – hangsúlyozza Fetter Barbara. – A 15 év alattiak néhány napig örülnek egy új ruhának, és általában az adott szezon után már nem is szívesen veszik fel. A 15 és 20 év közöttiek pedig mindössze két napig örülnek egy új holminak, és jellemzően a szezon vége előtt megunják. Ahol a család anyagi helyzete nem teszi lehetővé a gyakori ruhavásárlást, a fiatalok 82%-ban érzik magukat frusztráltan emiatt, és ez az eredmény korrelál a közösségi oldalakon eltöltött idővel.” Horváth Erika egy 15 éves lány édesanyjaként hasonlóan látja a helyzetet. „Hiába vesszük meg neki a legdivatosabb holmikat, fellépve a Facebookra és az Instagramra máris sokkal szebbet és jobbat talál, és persze azonnal vágyni kezd rá – meséli Erika. – Így ahelyett, hogy a megkapott holmit élvezné, sóvárogni kezd egy újabb, még szuperebb darab után. Ráadásul a termékek silány minősége is erősíti ezt a trendet: a gyártók úgy rendezkedtek be, hogy nincs már szükség évekig használható ruházati cikkekre, használati tárgyakra, hiszen előbb unjuk meg őket, mint hogy tönkremennének. A gyártás dübörög, a megunt termékek pedig a szemétben végzik, aminek nem mellékesen környezetkárosító hatásai is vannak.”

Csillogás hétköznap is

A fiatalok körében végzett kutatás elsődleges célja a fogyasztói szokások vizsgálata volt, ugyanakkor az eredmény más fontos összefüggésekre is felhívta a figyelmet. „A formálódó értékrenddel rendelkező Y és Z generáció tagjainak nemcsak a vásárlási szokásaira van hatással a közösségi média – folytatja Fetter Barbara. – Az oldalakon csillogás, a könnyű élet lehetősége hívogatja őket. Mintha a mindennapokból kivágták volna az unalmas részeket. Sokszor még mi, felnőttek is másokéhoz hasonlítgatjuk az életünket, a kamaszokra pedig fokozottan igaz ez. Ők még nem látnak a színfalak mögé, csak azt nézik, hogy az életük nem olyan könnyű és vidám, mint amilyennek a másoké tűnik a megörökített tökéletes pillanatokon keresztül.” Tapasztalatai alapján megerősíti ezt Erika is. „Ha egy gyerek ezen a szemüvegen keresztül szemléli a világot, különösen a tinédzserkori lázadás idején, egyből a szülőt kezdi okolni, amiért az nem tudja megteremteni a csillogó életet a szürke hétköznapokban. Amit azért tartok veszélyesnek, mert ha ez beépül az értékrendjébe, akkor felnőttként is sokkal inkább a külsőségekre fogja fektetni a hangsúlyt. Ez pedig óhatatlanul önértékelési problémákhoz vezethet. Szülőként nagyon nehéz helyzetben vagyunk, hiszen gyerekeink sokkal több időt töltenek a közösségi oldalakon, mint amennyit mi tudunk rájuk fordítani. Az okostelefon és az internet olyannyira az életünk részét képezi, hogy eltiltani őket képtelenség, és nincs is értelme, hiszen ők már ebbe nőttek bele. Telefonnal kelnek és fekszenek, a személyes találkozókat felváltották a chatablakok, a szociális élet színtere az internet lett. Mi a férjemmel úgy próbálunk szembemenni az árral, és valamelyest megóvni a lányunkat, hogy igyekszünk részeseivé válni a mindennapjainak. Érdeklődve és tapintatosan kérdezgetjük aktuális kedvenceiről, YouTube videóiról. Együtt is meg szoktuk nézni ezeket, így legalább mi is képben vagyunk, nem szakad le rólunk teljesen. És persze arra is felhívjuk a figyelmét, hogy a csodásnak beállított pillanatok mögött is vannak szürke hétköznapok, a tökéletes outfittel rendelkező sztárok is kimennek az utcára smink nélkül, joggingban, régebbi ruhadarabokban. De az is előfordul, hogy az ismerőseink étteremből posztolt fényképei után ők is »csak« müzlit reggeliznek. Csak éppen ezeket a pillanatokat nem örökíti meg senki.”

 

Még több érdekes cikket olvashattok a Nők Lapja Psziché 2018/4. számában! 

Nyitókép: Thinkstock

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!