Vizsolyi Biblia, gönci testamentum – Riport a református Betlehemből

Egy ujjal ha megérinted a fejedelmi tartású diófák törzsét, felzeng a zempléni táj és kinyílik, mint egy történelemkönyv. Domború lapjain megelevenedik a Regéci vár, a Rákócziak „sasfészke”. Több mint négy évszázaddal korábban befejeződött az első magyar nyelvre fordított Biblia nyomtatása, amely irodalmi nyelvünk ábécéje. Vadas Zsuzsa írása.

Ezen a vidéken szorosan összefonódik a történelem a magyar kereszténységgel és kultúrával. Rákóczi kultusza ugyan elhalványult az elmúlt évtizedekben, most újból erősödik, elvégre ő volt az, aki Magyarországon először törölte el a jobbágyságot. A reformáció fél évezredes évfordulója most ráirányította a figyelmet a bibliafordító Károli Gáspárra, nevezetesen két településre: Göncre és Vizsolyra. Károli azután, hogy befejezte tanulmányait a reformáció szülővárosában, a Wittenbergi Egyetemen, a gönci gyülekezet lelkipásztora lett, és hozzákezdett a teljes Szentírás lefordításához, az eredeti héber és görög szövegből magyar nyelvre. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy több lelkész is besegített a fordításba, ebből rakták össze a már nyomtatható oldalakat. Miközben a reformáció hívei és ellenfelei a hittételeken vitatkoztak, Károli csak ült – ma is megtekinthető dolgozószobájában, a katolikus lelkészlak évszázados falai között –, és írt. Ahogy teleírt egy lapot, azzal a gönci diákok – köztük Szenczi Molnár Albert, a későbbi jeles zsoltárfordító – nyargaltak Vizsolyba, a Rákóczi kúriában működő – és a császár által illegálisnak nyilvánított – nyomdába. Ezért alakultak a dolgok úgy, hogy Gönc kisajátította magának Károlit, Vizsoly a Bibliát. Valójában mindkettő büszkén vallhatja, hogy náluk ringatták a hazai reformáció és nyelvünk újjászületésének bölcsőjét.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő most csak 300 forintért!
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 300 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta.