Hős volt, aki köztünk élt: Erőss Zsolt mindig is az álmokat személyesítette meg, és azt, hogy tényleg nem szabad feladni. A Hópárduc néven ismert hegymászót négy éve veszítette el családja, sporttársai, rajongói. Felesége, özvegye, aki szintén hegymászó, két gyerekkel maradt egyedül. Szegő András beszélgetett vele.

– Életem egyik legmegrázóbb telefonja volt, amikor négy éve a sajtóban futótűzként elterjedt, hogy a csúcsról visszafelé jövet eltűnt Erőss Zsolt, én felhívtam önt, hogy próbáljam nyugtatni, reményt táplálni, ön pedig annyit mondott, hogy Zsolt meghalt…

– Emlékszem, igen, és arra is, hogy akkor mondott nekem egy fontos mondatot, amelyet őrzök, és azóta is gyakran idézem.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 300 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Próbáld ki most kedvezményesen!