Királylány a feleségem: Dragomán György, feleségéről, Szabó T. Annáról

Lelki földrengések, verslavinák és egyéb írásos katasztrófák közepette kell, hogy legyen a költő életének egyetlen zuga, ahol megpihenhet. Szabó T. Anna, József Attila-díjas költő és Dragomán György, szép csendben világhírűvé lett író kamaszként szerettek egymásba. Vigyázat, szerelmi költészet következik!

32 dragoman

– Megírtad valaha a találkozásotok történetét?

– Meglátjuk, mit lehet kezdeni egy kamaszszerelemmel. Hogyan lehet azt leírni, hogy a mi kapcsolatunknak éppen az a lényege, hogy amit másnak magyarázni kellene, azt nekünk, egymásnak, nem kell? Szerencsés találkozás a miénk, adott a közös háttér, persze ettől még nem kellene egy kamaszszerelemnek hosszabb távon működnie. Az, hogy mégis működik, szerintem annak köszönhető, hogy az írás része ennek a szerelem-dolognak. Sosem tudom, Anna mit fog írni, ő sem tudja előre, hogy én mit írok. Nem lehet arra számítani. Tegnap írt egy elég szép politikai verset arról, hogy mit jelent a szabadság. Nekem egy novellát kellett írni 56-ról, éppen egy fiktív Kárpátok-beli forradalmat írtam, egyáltalán nem tudtam, hogy Anna ugyanabban a szobában mit írt, és ez nagyon izgalmas volt. Elolvassuk, amit a másik ír, javítunk, megbeszéljük, ez folyamatosan működik. A szavak magasfeszültségében persze lehet nagyokat veszekedni is. Van dolgozószobám, Annának is, sokszor mégis egy szobában dolgozunk, vagy kint a kertben. Ha megy a munka, bárhol könnyű. Az a nehéz, ha valamelyikünknek nem megy, a másiknak meg igen, és akkor őt békén hagyni, nem irigyelni nehéz. Meg kell tanulni.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 300 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Próbáld ki most kedvezményesen!