„Nekem a legnagyobb luxus az alvás” – Sztárinterjú Margot Robbie-val

Az asztrál tehetség útja Hollywoodig. A Nők Lapja 2021/14. számának interjúja.

Az ausztrál színésznőt 2017-ben a világ 100 legbefolyásosabb embere közé sorolta a Time magazin, 2019- ben pedig már a legjobban fizettet színésznők közé tartozott. 2018-ban nálunk forgatta a Végállomás című thrillert, ami azért (is) nagyon emlékezetes számára, mert ez volt az első film, amelynek nemcsak főszereplője, hanem producere is volt.

Nagyon izgultam, hogy az egész stáb jól érezze magát, mert rengeteg dolog múlik ezen. És olyan fantasztikus volt úgy fölszállni a gépre – mert pont a záróbuli után indultam haza –, hogy mindenki odajött, és egyenként mondták: „15 éve dolgozom a szakmában, de még soha nem éreztem ilyen jól magam!” Ezek azok az apróságok, amiktől szárnyakat kap az ember. Ezért is gondolok olyan jó szívvel vissza Budapestre! – kezdte a beszélgetést.

Margot Robbie táncrendje azóta még jobban tele lett: producerként jegyzi az ötszörös Oscar-jelölt Ígéretes fiatal nő című thrillert, főszereplőként David O’Russell filmjét forgatja Bostonban, és a következő két éve teljesen betelt. Maradjunk még egy kicsit Budapesten, ahol olyan jól érezte magát, hogy fájó szívvel szállt fel a repülőre.

– A kedves emlékeken kívül mit vittél még magaddal?

– Ó, egy csomó mindent, de nem a tipikus szuveníreket! Imádok főzni, beszereztem pár üveg Erős Pistát, meg legalább egy kiló pirospaprikát. Vettem Rubik kockát, több üveg magyar bort, és hoztam egy nagy neontáblát emlékbe a forgatásról.

– A sok paprikából arra következtetek, hogy nagy a család, és mindenki szeret főzni.

– Normális, átlagos család vagyunk, testben is, lélekben is jó messze Hollywoodtól, hála istennek. Így is neveltek. Megugrottam a magamét a szakmában, de szívből örülök, hogy nem a közelében nőttem fel, és nagyon jó, hogy a magánéletem teljesen elválik a film világától. Amikor hazamegyek, alig beszélünk a munkámról, úgy élünk, mint bárki más. Otthon mindenki azt hitte, nekem a színészkedés csak hobbi, és arra vártak, mikor nő be végre a fejem lágya, és tanulok valamit, aminek értelme van, és amiből meg lehet élni. A suli mellett már dolgoztam, egy szörfboltban voltam eladó. Aztán a Subway gyorsétteremben kentem a szendvicseket, takarítottam, kisegítettem egy patikában, titkárnőket helyettesítettem cégeknél, vendéglőben mosogattam, és közértpénztáros is voltam. Akkor jöttek rá a szüleim, hogy valami nem stimmel, amikor áthoztam a családot New Yorkba, megmutattam nekik a Times Square-en az óriásplakátomat, és bevallottam, hogy nem fogok egyetemre járni, és a színészet az igazi munkám. Azóta meglátogatnak a forgatásokon, és megértették, hogy amit csinálok, nem hobbi, hanem komoly üzleti vállalkozás, amiből elég jól meg lehet élni.

– Pedig lehettél volna ügyvéd…

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Hogyan nevelkedett gyerekkorában?
Milyen út vezetett Hollywoodig?
Mennyire foglalkoztatja, hogy ne találják meg a paparazzók?
Próbáld ki most kedvezményesen!