A szomorú kismamák gyerekei hajlamosabbak lehetnek bizonyos betegségekre

A várandós nőket ért túlzott stressz növeli a gyerek esélyeit a betegségekre, és a felnőttkori egészségi állapotukra is kihathat – derül ki egy új tudományos kutatásból.

A különböző traumák, a támogatás hiánya, a magány, a depresszió vagy a jövőtől való folyamatos aggódás, azaz a nagymértékű vagy a hosszan tartó stresszes állapot terhesség alatt befolyásolhatja a kisbaba mitokondriális DNS-ének a fejlődését, amely hosszú távon különböző betegségekhez vezethet – állapította meg egy tanulmány, amelyet a Cincinnatii Egyetem kutatói publikáltak.

A terhesség előtti időszak is számít

A mitokondrium

A mitokondrium az energia előállításában és annak elraktározásában szerepet játszó sejtszervecske, tulajdonképpen a sejt erőműve, amely saját DNS-sel rendelkezik. Az első, 1988-ben kimutatott mitokondriális mutáció által okozott betegség felfedezése óta több mitokondriális DNS-eredetű betegséget azonosítottak.

 

A kutatás vezetője és a tanulmány szerzője Kelly Burns, aki az orvosi kar segédprofesszora, fő kutatási területe a környezeti hatások és az egészségügyi állapot közti kapcsolat. “A munkánk lényege, hogy jobban megértsük, a környezet – ez esetben az anyai stressz – hogyan befolyásolják a mitokondriális funkciókat és az ideghálózatok kialakulását – mondta Burns. – A célunk az, hogy felfedjük, miért hajlamosabbak egyesek a különböző komplex hátterű betegségekre.” A magzati és csecsemőkor alatt, amikor a szervezet fejlődésének legfontosabb stádiumai zajlanak, különösen érzékenyek vagyunk a környezetünkből jövő pozitív és negatív hatásokra. “Senki nem ébred fel hirtelen azzal, hogy asztmája van, vagy hogy ADHD-ban (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban) szenved. A program már magzati korban belénk íródik, és ebben nagy szerepe lehet a környezeti változásoknak is” – mondja a kutató.
A kutatók 365 placentamintát vizsgáltak át, és jóval több mitokondriális mutációt találtak azoknál a mintáknál, amelyek donorja jelentős pszichoszociális stressztől szenved. A pszichoszociális stressz fogalmát elég tágan értelmezték: a családi, megélhetési nehézségek, a munkahelyi stresszt ugyanúgy odaszámolták, mint a családon belüli fizikai, szexuális vagy verbális abúzust, vagy a börtönlétet. “Nagyon sok olyan gyerekkorban kezdődő egészségügyi probléma van, amely mitokondriális diszfunkciókhoz köthető – ilyenek például az asztma, az ADHD, az elhízás vagy az autizmus spektrumzavar” – írja a tanulmány. A kísérletben részt vevő nőket a terhesség előtti életükről is kikérdezték, egészen a gyerekkorukig visszamenőleg.

Ebből azt a következtetést vonták le, hogy az anya egész korábbi életében elszenvedett túlzott stressz is hatással van a magzat mitokondriális genomjára.

A  közösség megtartó ereje

A tanulmány egy érdekes anomáliára is rámutatott. A fekete nők egyértelműen veszélyeztetettebbek voltak, ám mind a fekete, mint a fehér alanyoknál kimutatható volt az összefüggés a stressz és a mitokondriális változások között. A hispán nőknél viszont sokkal kevésbé. Ez a jelenség kapcsolatba hozható az orvostudományt régóta foglalkoztató “hispán paradoxonnal”, miszerint az amerikai hispán lakosságnak hiába rosszabbak a szociális és gazdasági életkörülményei, mégis egészségesebbek és jóval alacsonyabb náluk a halálozási ráta, mint a jobb módú fehér lakosság körében. Sokan a hispán közösségek szociokulturális berendezkedésben látják ennek a magyarázatát, illetve a szoros kötelékeken alapuló, összetartó közösség erejében.