Mi köze William Shakespeare-nek a koronavírus elleni oltáshoz? 

Az Egyesült Királyságban beindult a tömeges koronavírus-oltás, William Shakespeare pedig másodikként meg is kapta azt.

Mi történt?

Az Egyesült Királyságban, ahol eddig több mint 61 ezer halálos áldozata van a koronavírus okozta Covid-19 betegségnek, megkezdődött a tömeges oltás.

Miért fontos?

Az oltások a népegészségügy egyik legnagyobb sikerét jelentik, évente legalább 2–3 millió ember életét mentik meg, és még ennél is több esetben akadályozzák meg a bénulást vagy a krónikus betegségek kialakulását. Az új koronavírus elleni vakcina megint csak rengeteg ember életét mentheti meg.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

  • De mi köze mindehhez William Shakespeare-nek?
  • Ki volt az első, aki az Egyesült Királyságban megkapta az oltást?
  • Mi a különbség az európaiak számára elérhető vakcinák között?

A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) csak a múlt héten jelentette be, hogy engedélyezte a Pfizer és a BioNTech vállalatok által közösen kifejlesztett oltóanyag forgalmazását, ezzel pedig az Egyesült Királyság a világon elsőként adott hatósági jóváhagyást egy koronavírus-vakcina alkalmazására.
Az oltási kampány tegnap meg is indult, első körben 800 ezer adag vakcina áll rendelkezésre, de összesen 40 milliót rendeltek be az oltóanyagból. Mindeközben pedig a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari csoport és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű koronavírus-oltóanyagának engedélyezési eljárását is megkezdte, ebből a vakcinából a brit kormány további 100 millió adagot rendelt.

Fontos a sorrend

A brit kormány egyesített oltásügyi bizottsága elsőbbségi listát állított össze arról, hogy a különböző lakossági csoportok milyen sorrendben juthatnak hozzá a vakcinához.
A útmutatás 25 oldal hosszú, a lista élén pedig az idősotthonok lakói és gondozóik állnak. Utánuk a 80 éven felüliek, valamint az egészségügyi ellátás és a gondozói szolgálatok első vonalában dolgozók, majd időrendi sorrendben a 75, a 70, a 65, a 60, az 55, végül az 50 éven felüliek következnek. A 65 éven felüliekkel egy csoportba tartoznak azok a 16-64 év közöttiek, akiknek olyan krónikus alapbetegségük van, amely növeli a súlyos szövődmények, illetve a halálozás kockázatát koronavírus-fertőzés esetén.

De hogy jön ide Shakespeare?

Az első ember, akit beoltottak, egy 90 éves, észak-ír nyugdíjas, bizonyos Margaret Keenan volt. Keenan azt nyilatkozta, hogy egyáltalán nem aggódott az oltás miatt, sőt a legszebb születésnapi ajándék ez számára, hiszen jövő héten tölti be a 91. életévét, a vakcina pedig a legszebb ajándék számára, hiszen azt jelenti, hogy a családjával és szeretteivel töltheti a karácsonyt, ami csodálatos lesz, végtére is az egész évet magányosan volt kénytelen tölteni.

A második ember, akit beoltottak, nem más volt, mint William Shakespeare.

A 81 éves “Bill” William Shakespeare másodikként megkapja a Pfizer / BioNTech covid-19 vakcinát, az Egyesült Királyság történelmének eddigi legnagyobb immunizációs programjának kezdetén. 2020. december 8, Coventry. (Fotó: Jacob King – Pool / Getty Images)

Persze nem az, akit mindannyian ismerünk, hanem névrokona, a 81 éves warwickshire-i lakos. Az öregurat 32 kilométerre a híres névrokon szülőhelyétől, Stratford upon Avontől, a Coventryben található egyetemi kórházban oltották be, ahol már hetek óta kezelik agyvérzése után. Akárcsak Keenen, Shakespeare is nagyon izgatottan várja, hogy végre hazatérhessen feleségéhez és végre találkozhasson az unokáival is. William Shakespeare egyébként lehet, hogy valóban leszármazottja az irodalom híres alakjának, bár igaz, hogy ő 1616-ban elhunyt, a férfi családja pedig egyelőre csak az 1700-as évekig tudja visszavezetni a családfáját. A világ angol anyanyelvű részén rögtön be is indult a poénkodás, a Twittert például elárasztották a Shakespeare műveire utaló örömteli és vicces beszólások.

Mi a különbség a vakcinák között?

Az európaiak számára a Pfizer és a BioNtech, a Moderna, illetve az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca oltásai lesznek legkorábban elérhetők. A vakcinák között viszont jelentős különbségek vannak az összetételüktől az árukon át a hozzáférhetőségükig, tudtuk meg az Euronews cikkéből. A Pfizer és a Moderna vakcinája nem tartalmazza a vírus teljes génállományát, így nem okoz fertőzést, a sejteket viszont arra stimulálja, hogy előállítsanak egy olyan fehérjét, ami segíti a szervezetet a későbbi fertőzések megakadályozásában fontos szerepet játszó antitestek létrehozásában, ezek az úgynevezett hírvivő RNS-technológián alapuló vakcinák. Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca oltásai a közönséges nátha vírusán alapulnak, ezek az úgynevezett adenovírus-alapú vakcinák. Ezek a koronavírus felszínén található apró tüskéket használják arra, hogy immunválaszt váltsanak ki a szervezetben.

Ezek az oltások az új típusú koronavírusos esetek 70%-ában bizonyultak hatékonynak, de az adagolás változtatásával ez a 90%-ot is elérheti. A hírvivő RNS-technológián alapuló vakcinák hatékonyabbnak bizonyultak a tesztek harmadik fázisában, ezek 95% körüli eredményt hoztak.

Az Oxfordi Egyetem vakcinája olcsóbb, mint a Pfizer és Moderna terméke, amelyek nagyjából 31 euróba kerülnek adagonként. Egy embernek pedig két adagra van szüksége belőlük. Tárolásukban is különböznek: az Oxfordi Egyetem vakcinája fél évig is tartható közönséges hűtőszekrényben is, a Moderna oltása egy hónapot bír ki így, a Pfizer/BioNTech vakcináját pedig mínusz 80 Celsius fokon kell tárolni.

(Kiemelt kép: William Shakespeare megkapja a Covid-19 elleni vakcinát. Fotó: Jacob King – Pool / Getty Images Illusztráció: nőklapja.hu)