Mégsem számít az iskola gócpontnak? Erre következtethetünk egy új kutatásból

Alapjaiban határozhatja meg a következő hónapok koronavírussal kapcsolatos politikai döntéseit annak a kutatásnak az eredménye, amely cáfolhatja az „iskola, mint fertőző gócpont” elméletet. Szakértők kilencmillió 65 évnél fiatalabb felnőtt február és augusztus közötti adatait elemezték, és arra jutottak, hogy akik gyerekkel élnek egy háztartásban, kevésbé vannak kitéve a koronavírus miatti súlyos megbetegedés kockázatának. Persze, mint minden hírrel, ezzel az információval is óvatosan kell bánni.

Mit történt?

A brit közszolgálati médiában megjelent cikk szerint a gyerekek nem növelik annak a kockázatát, hogy a velük egy háztartásban élő felnőttek a koronavírus-járványban megbetegedjenek.

Miért fontos?

Alapjaiban határozhatja meg a következő hónapokat annak a kutatásnak az eredménye, amely cáfolhatja az „iskola, mint fertőző gócpont” elméletet. Persze, mint minden szenzációs sajtóhírrel, ezzel az információval is óvatosan kell bánni.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

  • Mire is jutottak pontosan a kutatók? És mi következik a kutatásuk eredményeiből?

A London School of Hygiene and Tropical Medicine és az University of Oxford kutatói (Londoni Higiéniai és Trópusi Betegségek Intézete és az Oxfordi Egyetem) a vizsgálataik során arra jutottak, hogy a nagyon fiatal vagy általános iskolás korú gyermekekkel egy háztartásban élő felnőttek körében nem nőtt azok aránya, akik koronavírus fertőzés miatt kórházi ellátásra szorultak.

Nem rizikófaktor a gyerek

Vizsgálódásuk eredménye szerint azok a felnőttek, akik gyermekkel élnek, 25 százalékkal kisebb eséllyel haltak meg a Covid-19-ben, mint a gyermekek nélkül élők, ami számos egyéb tényezővel függhet össze. A középiskolás korú gyerekekkel együtt élő felnőttek esetében kissé – nyolc százalékkal – magasabb az esélye a koronavírus-fertőzésnek, de nem emelkedik a kórházba kerülés rizikója. A középiskolásokkal élő felnőtteknél 27 százalékkal kisebb a kockázata, hogy meghalnak a betegség következtében, a hasonló kórú gyerektelen felnőttekkel összehasonlítva. A kutatás a járvány elterjedésének kezdetén, azaz februárban indult, és augusztusban fejeződött be, így a vizsgálat érintett olyan időszakot is, amikor nyitva, illetve olyat is, amikor zárva voltak az iskolák Nagy Britanniában.
A kutatók egyéb tényezőket is figyelembe vettek, például a dohányzást, a társadalmi-gazdasági nélkülözést, az etnikai hátteret és a krónikus egészségügyi problémákat. Ezeket az adatokat elemezve jutottak arra a következtetésre, hogy a gyermekek közelsége és a koronavírus okozta súlyos megbetegedések között nincs összefüggés.
A BBC idézi Liam Smeeth-t, a tanulmány egyik szerzőjét, az LSHTM klinikai epidemiológiai professzorát, aki azt mondta: „Tudjuk, hogy a gyerekekkel együtt élő emberek általában is egészségesebbek, és valamivel alacsonyabb a kockázata annak, hogy valamilyen betegségbe belehaljanak.” A professzor elmondta, hogy az iskolák nyitva tartása nagyon fontos a fiataloknak, miközben nem növeli a felnőttek megbetegedésének kockázatát.

Menet közben tanulunk

Dr. Ben Goldacre, az Oxfordi Egyetem DataLab igazgatója, aki szintén dolgozott a tanulmányon, közölte, hogy a csapat folytatja az adatok elemzését a járvány mostani szakasza során is, amikor az iskolák nyitva maradtak. Megjegyezte, hogy ezek az adatok nagyon fontosak lehetnek a politikusok számára, hiszen a koronavírus története azt mutatja, hogy „élőben” tanulunk, és a nem megalapozott intézkedésekkel árthatunk az embereknek.
A publikált kutatás azért is segítheti a döntéshozókat, mert a szülők egyik fele az iskolák bezárását kéri, a másik fele viszont azt szeretné, ha az iskolák nem zárnának be, mert nem tudnak otthon maradni a gyerekükkel vagy attól tartanak, hogy a gyerekek lemaradnak a tanulásban.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete arra buzdítja a szülőket, hogy ne engedjék iskolába a gyerekeiket. Azt írják, sok levelet kapnak szülőktől, hogy féltik a gyermekeiket. „Féltik, mert nem megfelelő a távolságtartás, nem mindenhol biztosítható a tanulócsoportok elkülönítése. Továbbá az esetek túlnyomó többségében vagy nincs tesztelés vagy csak megkésve, ezért a szülők nem érzik azt a részleges biztonságot, amit a kontaktkutatás jelentene. A dolgozók és a szülők közös érdeke az ártalomcsökkentés a közoktatási intézményekben!” – áll a felhívásban, amellyel kapcsolatban érezhető, mennyire megosztottak a szülők a kérdésben. 
Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete szeretne tisztén látni, ezért kutatást indítanak, hogy megtudják, az aktív szülők mit gondolnak. – A kutatás holnap indul, a kérdésekre november 20-ig lehet majd válaszolni, és szeretnénk még novemberben az első gyors elemzést nyilvánosságra hozni. Ha szerepelsz az e-mail adatbázisunkban, holnap estig meg kell kapnod a linket. Ha nem kapnád meg, vagy nem is szerepelsz a levelezőlistánkon, írd meg az e-mail címedet privát üzenetben vagy e-mailen, de semmiképpen sem kommentben (mert az nem biztonságos), és elküldjük a kérdőívet – írja a szülői szervezet a Facebook oldalán.

Mivel az idézett kutatásban 9 millió 65 év alatti felnőttet vizsgáltak, a pedagógusoknak is megnyugtatóbb lenne, ha kiderülne, hogy az iskola nem számít „gócpontnak”.

(Kiemelt kép: Getty Images)

Ez a cikk mindenki számára olvasható, ugyanakkor a nőklapja.hu több tartalma csak előfizetéssel érhető el. Ha regisztrálsz, öt cikket elolvashatsz fizetés nélkül. Ha tetszett az írásunk, regisztrálj, hogy az előfizetői tartalmainkhoz is hozzáférj.

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!