Többet sportolnak a 65 év felettiek a világjárvány miatt?

Vannak, akik kevesebbet sportolnak a világjárvány következtében, ám egy brit kutatás tanulsága szerint a 65 pluszos korosztály tagjai nem tartoznak közéjük.

Mi történt?

Sokan kevesebbet sportolnak a világjárvány kezdete óta. Ezzel szembemegy az a tendencia, ami egy friss kutatásból derült ki: eszerint sok idősebb férfi és nő éppen ezzel egyidőben kezdett el rendszeresebben mozogni.

Miért fontos ez?

Úgy tűnik, hogy a  koronavírus valóban átalakítja a sportolási szokásainkat, bár nem feltétlenül úgy, ahogyan azt előre láthattuk.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

  • Milyen tanulmányok készültek a témában korábban?
  • Milyen új módszerekkel dolgozott ez a mostani?
  • Mire lehet következtetni az eredményekből?

A testmozgás és a COVID-19 témájában sok kutatás látott már napvilágot. Az egyik brit tanulmány szerint a legtöbbek fizikai aktivitása – nem meglepő módon – csökkent a világjárvány és az azzal járó lezárások, a karantén időszaka óta. Úgy tűnik, hogy néhányan viszont ugyanannyit vagy többet edzenek, mint korábban, és meglepően ezeknek az aktív embereknek a jelentős része 65 évesnél idősebb – olvasható a The New York Times összeállításában.
Az elmúlt hat hónapbana  pandémiához kapcsolódó intézkedések életünk szinte minden aspektusát megváltoztatták, kihatottak a munkánkra, családunkra, oktatásunkra, hangulatunkra, elvárásainkra, társadalmi interakcióinkra és egészségünkre. Nem meglepő tehát, hogy mindez a testmozgásunkat is átalakította. Utóbbi megváltozásának jellegéről viszont továbbra is meglehetősen nehezen lehet általános érvényű megállapításokat tenni. Egyes kutatók arról számoltak be, hogy az Egyesült Államokban és más országokban is, a pandémiával összefüggő karanténidőszak kezdete után az első néhány hétben a „testmozgás” szóval kapcsolatos Google-keresések megszaporodtak és hónapokig igen magasak voltak. Sokan használták is a keresések során megszerzett információkat, és valóban többet mozogtak. A RunRepeat, a futócipőket áttekintő vállalat 139 országban végzett online felméréséből pedig az derült ki, hogy az egészségügyi válság kezdete előtt rendszeresen sportolók többsége gyakrabban edzett a járvány kitörését követő hetekben. Csaknem 1500 fő megkérdezésével zajló, az idősebb korosztályt célzó japán felmérésből pedig az derült ki, hogy

a legtöbben meglehetősen inaktívak voltak a lezárások első heteiben, de júniusra már többet sétáltak és edzettek, mint valaha.

Egész más képet fest azonban az a júniusi tanulmány, amelyik egy okostelefonos lépésszámláló alkalmazás több mint 450 000 felhasználójának anonimizált adatait felhasználva arra a következtetésre jutott, hogy az egész világon jelentősen csökkentek a lépések a lezárások megkezdése után. Az átlagos napi lépések körülbelül 5,5 százalékkal csökkentek a zárlat első 10 napjában, egy hónap elteltével pedig 27 százalékkal.

Ezeknek a tanulmányoknak és felméréseknek a többsége azonban kissé megbízhatatlan, mivel összesített eredményeket vizsgáltak anélkül, hogy életkor, szocioökonómiai és egyéb tényezők egybevetésével elemeznék a járvány miatt megváltozott sportolási szokásokat. Hogy átfogóbb képet kaphassanak, az University London kutatói az Egyesült Királyságban és néhány más országban elérhető ingyenes, tevékenységkövető okostelefon-alkalmazás adatait elemezték. Az alkalmazás GPS és ehhez hasonló technológia segítségével követi nyomon, hogy az emberek hány percet töltöttek gyaloglással, futással vagy kerékpározással. A kutatók az Egyesült Királyságban élő 5395 alkalmazás-felhasználó anonimizált adatait gyűjtötték össze, akiknek életkoruk serdülőktől kezdve az idősebb felnőttekig terjedt. Mindegyikük legalább 2020 januárja óta használta az alkalmazást, tehát még azelőtt, mielőtt a járvány elterjedt az országban. A kutatók az alkalmazás adatai alapján a felhasználók születési dátumát és irányítószámát használták fel, illetve az időintervallumot nézték: a januári adatokat, a korlátozó intézkedések bevezetésének tavaszi időszakát, illetve nyár közepi dátumokat vetettek össze. 
Nem meglepő módon azt tapasztalták, hogy a járvány kezdetekor szinte mindenki mozgási szokásai megváltoztak. A többség kevesebbet edzett, különösen akkor, amikor megkezdődtek a teljes leállások – nemétől vagy társadalmi-gazdasági helyzetétől függetlenül. A csökkenés azoknál volt a legszembetűnőbb, akik a pandémiát megelőzően voltak a legaktívabbak, és a körülbelül 40 évesnél fiatalabbak körében.
Az egyik legmeglepőbb eredmény az volt, hogy a lezárások feloldása vagy enyhítése után a legtöbben valamivel gyakrabban kezdtek el újra sportolni.

Közülük is leginkább a 65 évesnél idősebbek voltak igazán aktívak: többet mozogtak, mint a járvány kitörése előtt.  Ráadásul, a vizsgált csoport 50 százaléka 70 éves vagy annál is idősebb volt.

Természetesen, ez a mintavételi eljárás is torzít, hiszen csak azok szolgáltak a mintavétel alapjául, akik letöltötték és használták ezt az alkalmazást. A kutatás további korlátja, hogy ennek segítségével csak azokat a „formális” gyakorlatokat lehetett vizsgálni, amely az applikációban rögzíthető: a gyaloglás, a futás vagy a kerékpározás. Az olyan tevékenységeket, mint a séta vagy a kertészkedés nem, pedig ezek szintén fizikai aktivitásnak számítanak és vélhetőleg szintén nagyban megváltoztak a világjárvány kitörése óta. 
A tanulmány azt sem magyarázza, miért különböznek ennyire az emberek testmozgási szokásai a pandémia következtében. Arra lehet követeztetni idősebbeknek vélhetőleg több szabadidejük volt a testmozgásra, mint azoknak a fiatal felnőtteknek, akik gyermekük gondozását, munkájukat és egyéb feladataikat egyidejűleg kellett megoldaniuk – nyilatkozta a The New York Times összeállításában Dr. Fisher, a kutatás egyik szakértője.

Ugyanakkor az is lehetséges, hogy a járvány az idősebbek számára több aggodalommal járt immunrendszerüket és általános egészségi állapotukat illetően, ami szintén arra ösztönözhette őket, hogy többet mozogjanak.

Sokkal reprezentatív kutatásra volna azonban szükség ahhoz, hogy magabiztos kijelentéseket lehessen tenni a járvány idején megváltozott sportolási szokásokkal kapcsolatban – mondta a kutató. A rendelkezésre álló kutatás másik üzenete ugyanakkor szerinte az, hogy egyre többen szeretnék figyelemmel kísérni, mennyit mozognak, hogy megőrizzék egészségüket és fizikai erőnlétüket. Mindez ráadásul egy újfajta megküzdési stratégia jele is lehet a korábban nem sportolók részéről, ami főleg az idősebb korosztály esetében szembetűnő és azt mutatja, hogy korántsem annyira inaktív korosztályról van szó, ahogyan eddig gondolhattuk

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Getty Images)

Ez a cikk mindenki számára olvasható, ugyanakkor a nőklapja.hu több tartalma csak előfizetéssel érhető el. Ha regisztrálsz, öt cikket elolvashatsz fizetés nélkül. Ha tetszett az írásunk, regisztrálj, hogy az előfizetői tartalmainkhoz is hozzáférj.

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!