Felejthetetlen est december 10-én (x)

A klasszikus zene szakértőjeként egyetlen koncertet sem hagysz ki, vagy a könnyűzenei irányzatokhoz szokott füled csak most ízlelgeti a komolyzene dallamait? Bármelyik illik rád, a december 10-ei program neked szól.

A Nemzeti Filharmonikusok minden évben elkényeztetnek minket változatos bérletkínálatukkal. Az idén is jobbnál jobb koncertsorozatokkal várják a zenerajongókat. A gazdag kínálatból kiemelkedik a Kobayashi bérlet, aminek nyitó estje december második csütörtökén lesz a Müpában, és a Passacaglia tematikus címet viseli.

S hogy a kakaslépésnek (merthogy ezt jelenti a passacaglia), mi köze van egy komolyzenei esthez?

Elég a szárnyas peckes lépdelését magunk elé képzelni, ugyanígy a zenei téma is hol méltóságteljesen, hol pedig virtuóz formában jelenik meg. Ezen a napon három mű csendül fel, amelyeket összeköt, hogy a variációk igen széles skáláját vonultatják fel, igazi peckes lépkedés a zenei akkordok között.
Hallhatjuk Arnold Schönberg Öt zenekari darabját, amihez egy rövid anekdota is kapcsolódik. 1912 folyamán Schönberg egy ideig naplót vezetett. Megpróbált feljegyezni benne minden olyan eseményt, amelyet fontosnak tartott. Ebben a naplóban olvashatunk néhány sort az 1909 folyamán megírt Öt zenekari darab címeiről is. A címeket a kiadó kérte, mondván, így kapósabb lesz a kiadvány. A zeneszerző nem lelkesedett az ötletért.

A zenében ugyanis „az a csodálatos – jegyezte fel –, hogy az értő úgyis mindent ért, és mégis megmaradnak az alkotó titkai”.

A címek viszont „kifecsegik” ezeket a tikokat. „Azok a címek, amelyeket adok majd, nem fecsegnek – folytatódik a naplójegyzet –, mert részben teljesen homályosak, részben csak technikai jellegűek. Így született meg az öt cím: Előérzetek, Múlt, Színek, Fordulat, és Az obligát recitatív…”
Még egy titkot elárult a zeneszerző a mű születésével kapcsolatban. Egy nyári élmény ihlette a kompozíciót.

Hajnalban csónakázott a Traunsee tükörsima vizén, gyönyörködött a fények játékában – s az akkordsor mellett-fölött cikázó apró motívumok voltaképp a fickándozó halak láttán jutottak eszébe… Így született meg tehát ez az úttörő szellemű, modern kompozíció, amely új színeket és új kifejezésmódot hozott a zene világába.

Hallhatjuk továbbá Rachmaninov III. zongoraversenyét, az egyik legnépszerűbb és egyben legnehezebb versenyművét, így megszólaltatása ma is nagy kihívás minden zongoraművész számára, amelynek megfelelni, különösen azzal a természetes könnyedséggel és eleganciával, ahogyan az 1939-ben készült legendás felvételen maga a szerző játszik, csak a legnagyobbaknak sikerül.
Ilyen klasszis lép fel december 10-én is a Müpa közönsége előtt, korunk egyik legsikeresebb és legvirtuózabb zongoraművésze. Igen, ő a moszkvai születésű, Amerikában élő, negyvenöt éves muzsikus, Olga Kern, aki ötévesen kezdett zongorázni, s mára világszerte elismert pianista. Élete során számos díjat szerzett, többek közt tizenhét évesen a moszkvai Nemzetközi Rachmaninov Zongoraverseny első helyezettje lett.
Az est zárásaként Brahms IV. szimfóniája csendül fel, negyedik tételében a barokk mintára felépített passacagliával. Miután befejezte negyedik szimfóniáját, Brahms még tizenkét évet élt, de ötödiket már nem írt.

Aligha csodálkozhatunk, ha a komponista úgy érezte: a szimfónia műfajában nem volt mit hozzátennie a Negyedikhez, melyben a középkori egyházi hangnemek és barokk variációs technikák tökéletes egységbe forrtak a klasszikus szonátaforma keretei között kibontakozó romantikus kifejezéssel.

Ennek az egész estét betöltő zenei kalandozásnak a karmestere Donato Renzetti lesz, az egyik legismertebb olasz dirigens. Olyan világhírű zenekarokkal működött már együtt, mint a Londoni Szimfonietta, a milánói Scala Zenekara, a Belga Rádió és Televízió Zenekara vagy a Tokiói Szimfonikusok.
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar már gyakorol, hogy ez az est valóban maradandó zenei élménnyel ajándékozzon meg minket.

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!