A HÉTFA Kutatóintézet hét európai országra kiterjedő nemzetközi kutatása keretében vizsgálta, miként birkóznak meg a vállalkozónők a vírus okozta nehézségekkel, mind a gazdasági, mind a családi fronton – mutatjuk a friss eredményeket!
A koronavírus-válság hatásaival foglalkozó cikkek között kevés akad, mely a vállalkozást vezető nők helyzetét vizsgálja, noha az elmúlt hónapok őket is többszörös kihívás elé állították. A HÉTFA Kutatóintézet a magyar vállalkozónők helyzetét vizsgáló kutatása után most tágabb körben foglalkozik a kérdéssel: a 2018-ban indult „iFEMPOWER – Interaktív és mentorálás alapú fejlesztés a vállalkozásindításhoz nőknek” című három éves uniós projekt tapasztalataira és a HÉTFA nemzetközi kapcsolataira építve lehetőség nyílt egy nemzetközi kutatásra.
A magyar, cseh, bolgár, szerb, ausztriai, andalúziai és az erdélyi magyar vállalkozónők körében 2020. május-augusztus között zajló nemzetközi kérdőíves online felmérés azt vizsgálta, miként küzdöttek meg a női cégvezetők a vírus első hulláma okozta nehézségekkel, a vállalkozás és a család területén egyaránt. A kutatás természetes korlátait jelenti, hogy a vizsgált országok sok szempontból eltérnek egymástól, nemcsak a gazdasági szerkezetük és a vállalkozások jellemzői, de a járvány kapcsán bevezetett korlátozások és támogatási rendszerek is nagyon eltérőek voltak. Az 1681 válaszadóból álló minta azonban a módszertani korlátok ellenére jól reprezentálja a nagyobb városokban élő, magasabb végzettségű, internethasználó kkv-tulajdonos vállalkozónők alapnépességét.

A nők által irányított vállalkozások 74%-át érintette kedvezőtlenül a járvány

A vállalkozások 74%-át érintette negatívan a gazdasági válság. A vizsgált országokban jelentős különbségek voltak a járvány lefutásában és az ezt kísérő intézkedések vonatkozásában, ennek megfelelően a válaszadók is eltérően látták a helyzetüket. A vállalkozások egy része nem tudott működni a lezárások alatt: Szerbiában a válaszadók 19%-a, Andalúziában 16%-a volt kénytelen bezárni; legkevesebben Bulgáriában (7%), Magyarországon (8%) és Ausztriában (8%) kényszerültek tevékenységük felfüggesztésére.
A válaszadók 68%-a úgy vélte, hogy a járvány hatása 2020-ban végig érezhető lesz majd, és az egész éves bevételei csökkennek a tavalyihoz képest. A legnagyobb mértékű visszaeséssel az osztrák (47%), az andalúz (32%) és a bolgár (31%) válaszadók számoltak, a legkisebb mértékűvel pedig a magyarok (20%) és az erdélyiek (22%).

1. ábra, A visszaesés várható mértéke (N=1681)

A szigorú korlátozások miatt a vállalkozónők több nehézséggel is találkoztak: 62%-uk tapasztalt hirtelen bevételcsökkenést, de kicsivel több mint felük keresletkieséssel és a megbízások elmaradásával is szembesült. Emellett komoly negatív hatásként érintette őket a tevékenységük felfüggesztése és a beszállítói lánc akadozása is. Ugyanakkor többen számoltak be olyan következményekről is, melyek hosszú távon megerősíthetik a vállalkozásukat: a válaszadók 23%-a például új termékeket tudott bevezetni, 14%-uk pedig az az online értékesítés bővülését tapasztalta.
A legtöbb nehézséget a turizmus és vendéglátás területén dolgozók tapasztalták: ők úgy vélték, éves jövedelmük majd felét is elveszíthetik idén. Az oktatással, kereskedelemmel és a személyi szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozók úgy számolják, 2020-ban bevételeik harmadától eshetnek el. De az ipar, kézművesség terén, valamint az egészségügyi és szociális szolgáltatásokban aktív cégvezetők is azt várják, hogy negyedével csökkennek majd a bevételeik.

2. ábra: A válaszadók érintettsége ágazatok szerint (N=1680)

Az online aktivitás ellenállóbbá teszi a vállalkozásokat

Azok a vállalkozások, melyek már a járványt megelőzően is aktívak voltak az online térben illetve gyakrabban alkalmaztak online eszközöket, ellenállóbbnak bizonyultak a válság hatásaival szemben, továbbá körükben nagyobb azoknak az aránya, akiket pozitívan érintett a válság. Ezt az is befolyásolhatja, hogy azokat az ágazatokat sújtotta kevésbé a vírushelyzet, ahol a munka jellege inkább lehetővé tette az online eszközök használatát, míg a járványügyi intézkedések jobban érintették azokat az ágazatokat, melyekben a személyes jelenlétnek nagyobb szerep jut. Ugyanakkor a korábbi online jelenlétnek szerepe volt abban is, hogy a vállalkozónők tevékenységüket a járvány alatt is végezni tudják. Azok a vállalkozások, amelyek már a járványhelyzet előtt is több online eszközt alkalmaztak, kisebb bevételkiesésre számítanak, mint akik kevesebbet vagy egyáltalán nem éltek ezekkel a lehetőségekkel.

3. ábra, Az online aktivitás és a 2020-ra várt bevétel visszaesés összefüggései

A csökkentett működés és az adókedvezmények egyaránt népszerű válságkezelési stratégiának bizonyultak

A vállalkozónők sokféleképpen reagáltak a járvány következtében kialakult helyzetre, legtöbben több típusú megoldással is próbálkoztak. Több mint felük vezetett be a működés csökkentésére irányuló intézkedéseket (vagy ezeket is), például a tevékenységek felfüggesztését vagy csökkentését; a munkaórák csökkentését, fizetett vagy fizetés nélküli szabadságolásokat, valamint létszámleépítést.
Közel ugyanennyien kerestek különféle alkalmazkodási stratégiákat (is): új termékeket és szolgáltatásokat vezetett be, erősítette a meglévő online értékesítést vagy új piacokat keresett. Több mint harmaduk a vállalkozás lehetőségeit hosszabb távon is támogató fejlesztésekbe (is) kezdett, például felújítási/ karbantartási munkák végzése a zárlat alatt vagy a dolgozók képzése; új termelő eszközök beszerzése vagy a házhozszállítás bevezetése.
A vállalkozónők több mint fele vett igénybe valamilyen vállalkozói támogatást a járvány okozta válsághelyzet enyhítésére. A támogatási lehetőséggel élők aránya országonként nagyon változó volt, ahogy a támogatási rendszerek is. A legtöbben az osztrák (86%), a szerb (74%) és az andalúz (69%), válaszadók közül vettek igénybe támogatást, a legkevesebben pedig a magyar (37%) és az erdélyi (39%) válaszadók körében.
A legnépszerűbb támogatási formának az adókedvezmények, adófizetési halasztások bizonyultak, amelyekkel a válaszadók harmada élt; ezt követték a bértámogatások (27%), majd a különböző hitelezéshez kapcsolódó támogatások (fizetési kedvezmények, kedvezményes hitelek – 8%). A hiteltörlesztés felfüggesztését a válaszadók 9%-a vette igénybe, de ez nem volt minden országban opció, illetve ennek a támogatási formának volt a legváltozatosabb az elérhetősége és szabályai.
Ausztriában a legtöbben az egyösszegű havi szabadon felhasználható kkv támogatásokat vették igénybe (pl. Härtefallfonds für EPU&KMU, fix költségtámogatás), amelyek máshol nem vagy csak korlátozottan voltak elérhetők. Feltehetően a legkisebb, akár alkalmazott nélkül működő osztrák vállalkozások számára a fix összegű, szabadon felhasználható támogatások kevesebb adminisztrációval jártak ezért vonzóbbnak bizonyultak, mint például a máshol népszerű bértámogatások és adókedvezmények.

4. ábra Támogatások igénybevétele

Komplex menedzsment feladat újabb kihívásokkal

A vállalkozói tevékenység és a magánéleti, családi kötelezettségek összehangolása normálisnak számító időszakokban is komplex menedzsment feladatot jelent, melyet a járványügyi válság újabb kihívás elé állított. Az iskolák és óvodák bezárása során a legtöbb családban a nők vállalták a gyermekek ellátását és a tanulás segítését, de az idősebb családtagokról való gondoskodás is nagyrészt rájuk hárult – a folyamatos otthonlét miatt megnövekedett háztartási munkákról már nem is beszélve.
Bár a kutatásban résztvevő országokban nagyon eltérő a családi szerepfelfogás mégis válaszadóink körében kevés különbség látszott az egyes országok közt. A vállalkozónők többsége, 63%-a a járvány időszakában kevesebb időt fordított a vállalkozással kapcsolatos teendőkre – egy hétköznapon átlagosan kb. 2 órával jutott kevesebb a vállalkozásra, és közel ugyanennyivel több időt töltöttek gondoskodási feladatokkal.
Mindez fokozottan igaz a gyermeket nevelő vállalkozónők esetében: egy átlagos hétköznapon a 7 év alatti gyermeket is nevelők napi több mint 3 órával több időt töltöttek a gyermekekről való gondoskodással, és közel másfél órával többet a háztartási feladatokkal, mint korábban. Ahol idősebbek a gyerekek, ez az időtöbblet némileg lecsökken, de még mindig jelentősnek mondható: a 7-18 éves gyerekeket nevelők átlagosan napi 2,5 órával töltöttek többet gondoskodási feladatokkal, mint a járványhelyzet előtt.

Az otthoni teendők megnövekedett mennyisége mindenekelőtt a gyermeket nevelő vállalkozónők körében okozta a vállalkozásra szánt idő csökkenését: a 7 évnél kisebb gyermeket nevelők 21%-a és a 7-18 év közti gyermeket (is) nevelők 16%-a állította, hogy a gondoskodási feladatok miatt foglalkozott kevesebbet a munkával. A gyermeket nem nevelők körében azonban főként a vállalkozás működésével összefüggő okai voltak a cégre szánt idő visszaesésének: 26% szerint kevesebb volt a munka és a megrendelés; 24% vélte úgy, hogy a korlátozások miatt nem tudta elvégezni a vállalkozói feladatokat. Körükben mindössze 3% azok aránya, akiket az otthoni tennivalók akadályoztak abban, hogy a vállalkozásával foglalkozzon.
A HÉTFA Kutatóintézet 2020 júniusában bemutatta a hazai vállalkozónők helyzetének elemzését. A nemzetközi összehasonlítás tanulsága, hogy a hazai vállalkozónőkre nagyon hasonlóan hatott a válság, mint európai társaikra. A válságot mindegyik vizsgált országban azok a vállalkozónők viselték a legnehezebben, akik a lezárások által leginkább érintett területeken dolgoztak, és legkevésbé tudták tevékenységeiket az online térbe átcsatornázni. A kisgyermeket nevelő vállalkozónők kettős terhelése pedig minden országban jelentősnek bizonyult.

Szöveg: Koltai Luca és Bakacsi-Saffer Zsuzsanna (HÉTFA Kutatóintézet)

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Getty Images)