Az anyatermészet esete a férfihormont termelő nőstény vakondokkal

Miért termelnek férfi hormonokat a nőstény vakondok?

Mi történt?

A nőstény vakondok is képesek férfihormonok előállítására, hogy hatékonyabban tudjanak fellépni ellenfeleikkel szemben. Amerikai kutatók most megfejtették, hogyan lehetséges ez.

Miért fontos ez?

A női vakondok számára ez az átalakulás túlélésük zálogát jelenti. Ezek az átjárások az állatvilág egész területén messze nem számítanak aberrációnak, inkább emlékeztethetnek arra, hogy az anyatermészet, ha a helyzet megkívánja, fütyül a hím és nőstény közötti biológiai különbségekre.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

  • Miért alakult ki ez a furcsa jelenség?
  • Hogyan lehetséges, hogy a nőstény vakondok tudnak férfi nemi hormonokat termelni Y kromoszóma nélkül?

Erre az apró állatra, akiről térségünkben mindenkinek a kedves Kis Vakond juthat az eszébe, valószínűleg senki nem gondol úgy, mint a legádázabb ketrecharcosra, pedig a magyarázat a jelenségre voltaképp logikus: a vakond valóban kénytelen a legagresszívebben fellépni az ellenségeivel szemben, hiszen a föld alatt nincs menekvés, nem tud hová bújni, itt csak a harc és az agresszió számít. Ebben a könyörtelen földalatti világban az evolúció sietett a női vakondok segítségére: hereszövettel egészült ki a petefészkük, ami az élővilágban teljesen egyedülálló anatómiát eredményezett. Ezt hívják ovotestisnek, melynek kialakulását a legújabb kutatások segítenek megérteni.
„Az emlősök szexuális fejlődése összetett, bár van egy elég pontos elképzelésünk arról, hogyan zajlik ez a folyamat. Egy ponton a szexuális fejlődés általában vagy az egyik vagy a másik irányba megy, így alakulnak ki a hím és a nőstény ivarsejtek. Szerettük volna megtudni, hogy az evolúció miként módosíthatja a fejlődés láncolatnak ezt a sorrendjét, lehetővé téve például az olyan interszexuális jellemzőket, mint amelyeket a vakondoknál látunk” – nyilatkozta Darío Lupiáñez genetikus, a Max Planck Molekuláris Genetikai Intézet munkatársa a Sciencealert portálnak.
A nőstény vakondok petefészkének – a többi emlőséhez hasonlóan – a megtermékenyítés a fő funkciója, itt fejlődnek az ehhez szükséges petesejtek is. Előfordulhat ugyanakkor, hogy a vakondok petefészkének egyik oldalán a hereszövetek is megjelennek.

Ezek ugyan nem képesek spermasejteket előállítani, de egy úgynevezett Leydig-sejtet termelnek, amely a férfi nemi hormonok termelésére és adagolására szolgál.

Az emlősök hereszövetének fejlődése általában egy gén jelenlétét feltételezi az Y-kromoszómán belül, funkciója pedig az, hogy a fejlődés egy korai szakaszában felgyorsítsa a tesztoszteron termelést. Az Y-kromoszóma hiánya sokkal nehezebbé teszi az embrió számára a herét termelő láncolat elindítását. Emiatt régóta nagy rejtély, hogyan lehetséges a férfi nemi hormonok terjedése a nőstény vakondoknál, akiknek (mint minden nőnek) két X kromoszómájuk van.
A kutatók elemzésének köszönhetően most kiderült, hogyan jött létre ez a furcsa jelenség. Abból indultak ki, hogy nem magunkban a génekben, hanem azok rendezőelvében kell keresni a magyarázatot. Mellőzve a bonyolult tudományos láncolatok és következtetések leírását, röviden arra jutottak:

annak ellenére, hogy a női és férfi ivarszervek nagyon különbözőképpen működnek, mégis megvan a természetben a lehetőség arra, hogy ha a szükség megkívánja, képes az ellenkező nem hormonreakcióit is előhívni.

Ez tehát nem kromoszómaváltás, hanem alkalmazkodás. „A természet kihasználja a fejlődési gének meglévő eszköztárát, és csupán átrendezi őket egy olyan jellemző létrehozására, mint például az interszexualitás. Ennek során más szervrendszereket és fejlődést ez nem befolyásol” – összegezte Stefan Mundlos, a kutatás egyik vezetője.

(A kutatást a Science publikálta. Kiemelt kép: Közönséges vakond (talpa europaea) Forrás: Getty Images)

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!