Múzeumot nyitottak az ellopott tárgyaknak Pompejiben

Mivel sorra küldik vissza őket a turisták. A visszaküldők átkokról, rossz érzésekről számolnak be bocsánatkérő leveleikben.

Mi történt?

Annyian küldik vissza bocsánatkérő levelek kíséretében az egykor ellopott töredékeket Pombejibe, hogy a régészeti park külön kiállításban mutatja be ezeket.

Miért fontos ez?

Inkább különös: a visszaküldők átkokról, rossz érzésekről számolnak be leveleikben, úgy érzik, nem tisztelték a halott lelkek végső nyughelyét, és kérik a régészeti park üzemeltetőinek bocsánatát. Pompeji, az ókori romváros Olaszország egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága. I. sz. 79-ben a Vezúv pusztította el, hamu és kőporréteggel borítva be a várost és lakóit. A város feltárását 1748-ban kezdték el.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

  • Miért és miket hordtak el a turisták a romvárosból?
  • Miért küldik vissza a törmelékeket?
  • Az egyik visszaküldő levelét és motivációit részletesen is bemutatjuk.

A kanadai Nicole is egy olyan egy turista, aki 15 évvel ezelőtt az ókori Pompeji városból emelt el törmelékeket, majd nemrég visszaküldte a műtárgyakat, azt állítva, hogy „átkozottak” – írja a The Guardian. A nő két mozaikcsempét, egy amphorát és egy kerámiadarabot tartalmazó csomagot küldött be vallomáslevele mellékleteként egy utazási irodának a dél-olaszországi Pompejiben.
Ebből derül ki, hogy Nicole a húszas évei elején járt, amikor 2005-ben meglátogatta Pompeji régészeti parkját, és az őt ért későbbi szerencsétlenségek eredőjeként ezt a lopást azonosította – a nő kétszer szenvedett mellrákban és sok anyagi nehézséggel küzdött.

„Kérem, vigyék vissza őket, balszerencsét hoznak” – írta.

Visszatekintve a lopás indítékára, levelében bevallja, hogy vágyott a történelem egy olyan darabkájára, amelyet „senki más nem kaphat meg”, de végül úgy ítélte meg, hogy az elhozott tárgyaknak „annyi negatív energiájuk van… hiszen a pusztulás földjéhez kötődnek”.
Pompejit a Vezúv katasztrofális kitörése után i.sz. 79-ben vulkanikus hamu temette be, egészen a 16. századig nem fedezték fel a törmelékekkel borított várost. Feltárása csak a 18. században kezdődött el, és újrafelfedezése átalakította a klasszikus világ életének megértését, mivel egy olyan világ tárult a kutatók szeme elé, amelyik voltaképp konzerválódott a kitörés után.
Korabeli beszámolók szerint a kitöréskor az eget elsötétítette a vulkáni hamuból képződött sötét felhő, amely azután három napig gomolygott a katasztrófa színhelye fölött. Pompejit 7-8 méter vastag hamuréteg fedte be, s a borsószemnyitől a mogyorónagyságig terjedő kövek szüntelenül hulló zápora temette el. A kitörés dátumát eddig 79 augusztus végére tették, ezt azonban sokan vitatták, mivel ősszel érő gyümölcsök, és használatban lévő parázstartók is kerültek elő a vulkáni hamu alól. Egy 2018-ban előkerült falfelirat alapján a kitörés október 24-én történhetett.
Azt is a korabeli beszámolókból tudjuk, hogy a kitörés idején Pompeji lakossága a pincékbe húzódott a kőzápor elől. Az utcákat azonban magas lapilli- és hamuréteg borította, ami lehetetlenné tette az ajtók és kapuk kinyitását, így aki pincébe menekült, kijönni többé már nem tudott. A lapilliből és vulkáni hamuból álló réteg, aminek szintje néhány ház falán látható, elég forró volt ahhoz, hogy megolvassza a falfestményeket védő viaszréteget. A lakosság nagy része a Vezúvval ellentétes irányba, a Sarno-folyó felé menekült, ahol utolérte őket a vég (számos csontvázat és jelentős értéket találtak az itt végzett ásatások során). Pompeji végzetét tehát nem a láva okozta, hanem a vulkánból kivetett hamu és lapilli, amik vastag rétegben rakódtak le a városban, teljesen betemetve azt.

A hely Olaszország egyik leglátogatottabb látványossága, fenntartói évek óta kénytelenek foglalkozni a műkincseket elemelő turistákkal.

Nicole levelében azt írta, hogy megtanulta a leckét, és „Isten megbocsátását” szeretné. „Most 36 éves vagyok, és kétszer emlőrákom volt” – írta. – Utoljára kettős masztektómiával végződött. A családomnak és nekem is voltak anyagi problémáink. Jó emberek vagyunk, és nem akarom ezt az átkot továbbadni a családomnak vagy a gyermekeimnek.”
Nem csak Nicole tart azonban bűnbánatot. A csomag egy szintén kanadai házaspár vallomáslevelét is tartalmazta, valamint néhány, a helyszínről 2005-ben lopott követ.

„Elvettük őket, anélkül, hogy gondoltunk volna arra a fájdalomra és szenvedésre, amelyet e szegény lelkek a Vezúv kitörése és szörnyű haláluk során tapasztaltak – írták.

– Sajnáljuk, kérem, bocsássanak meg nekünk, amiért ezt a szörnyű döntést hoztuk. Legyen nyugodt a lelkünk.”
Az évek során annyi ellopott ereklyét vittek vissza a helyszínre bűnbánó levelekkel együtt, hogy a park fenntartói múzeumot hoztak létre, ahol ezeket a visszaküldött műtárgyakat mutatják be. A turisták emléktárgyakként vagy ereklyeként akarják megőrizni ezeket az értékes régészeti leleteket, de olyan is előfordult 2015-ben, hogy valaki egy 1958-ban eltulajdonított téglát adott el az eBayen.

(Kiemelt kép: A Vezúv és Pompeii romjai. Fotó: Getty Images)

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!