David Attenborough és Vilmos herceg megalapította a környezetvédelem Nobel-díját

Sir David Attenborough és Vilmos herceg létrehozták minden idők legnagyobb környezetvédelmi díját. A bírálóbizottságban Cate Blanchett és Shakira is helyet foglal.

Mi történt?

Létrehozták minden idők legnagyobb környezetvédelmi díját.

Miért fontos?

Az Earthshot Prize egy hatalmas összegű díj, amellyel kapcsolatban az alapítók azt remélik, hogy idővel a környezetvédelem Nobel-díjaként fogják emlegetni.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

  • Kik alapították a díjat?
  • Milyen célra lehet fordítani a díjjal járó összeget?

Sir David Attenborough, a világ egyik legismertebb környezetvédője és Vilmos brit herceg megalapította az Earthshot Prize elnevezésű díjat, amelyről azt remélik, hogy a környezetvédelem Nobel-díja lesz. A hírt a BBC-re hivatkozva a Qubit szemlézte. A díj alapja egy ötvenmillió fontos (közel kétmilliárd forint) pénzügyi keret, ebből az összegből öt kategóriában jutalmazzák majd a leginnovatívabb környezetvédelmi projekteket.
A díj a John F. Kennedy által meghirdetett Moonshot-programról kapta a nevét, csak itt nem az a cél, hogy embert juttassanak a Holdra, hanem az, hogy megtartsák az embert a Földön. Vilmos herceg szerint, ha minden változatlanul marad, visszafordíthatatlan károkat okozunk a bolygónak, ha viszont az emberiség kihasználja a benne rejlő lehetőségeket, a következő tíz évben megváltoztathatjuk az emberiség és a Föld jövőjét.
A baj nagyságát jól érzékelteti, hogy a díjat egy mindeddig példátlan nemzetközi összefogás finanszírozza. A támogatók között szerepel Jack Ma alapítványa és a Marc és Lynne Benioff jótékonysági alapja is, illetve a WWF és a Greenpeace is. A díjat öt kategóriában osztják majd ki tíz éven keresztül, mindegyik nyertes egymillió fontot fordíthat majd a nyertes projektre. Az öt kategória:

  1. A környezet védelme és helyreállítása
  2. A levegő védelme
  3. A tengerek védelme
  4. A környezetszennyezés visszaszorítása
  5. A klíma védelme

A díj ismertetése kapcsán Attenborough elmondta, olyan projektekkel is lehet majd pályázni, amelyek elsőre meglepőnek vagy hülyeségnek tűnnek: könnyen lehet, hogy hosszabb távon ezek is hasznosnak bizonyulnak majd globális szinten. Vilmos herceg szerint a díj ösztönözheti azokat is, akik szeretnének valamit tenni a bolygó megmentéséért, de eddig nehezen indultak neki. Vilmos szerint az utolsó pillanatban vagyunk: a korallzátonyok pusztulnak, az őserdőt kivágják, a sarkvidék pedig soha nem látott mértékben olvad. Kérdés az, hogy akár a leginnovatívabb környezetvédelmi kezdeményezések is hová jutnak akkor, ha egyébként nincsenek olyan világpolitikai döntések, amelyek fékeznék a környezetromboló tevékenységeket, például az őserdők kiirtását.

Bátor lépés: a képviselők 40 helyett 60 százalékra növelnék a 2030-as kibocsátás csökkentési célt

Tegnap az Európai Parlament (EP) megszavazta a 2030-ra vonatkozó klímacél szigorítását: a korábbi 40 helyett 60 százalékos kibocsátás csökkentést írt elő. A zöld pártok szerint az EP döntése történelmi jelentőségű, hiszen ezzel közelítjük azt a célt, hogy a globális felmelegedés mértéke 1,5 °C-on belül legyen tartható, amellyel így elkerülhetőek lennének a legsúlyosabb hatások és az ökológiai katasztrófa. Az új jogszabálynak az is célja, hogy jogilag kötelezővé tegye azt a jelenleg csupán politikai ígéretként hangoztatott célkitűzést, hogy az Unió 2050-ig éghajlatsemlegessé váljon, és biztosítsa az európai polgárok és vállalkozások számára az átállás megtervezéséhez szükséges jogbiztonságot és kiszámíthatóságot. A képviselők kitartanak amellett, hogy 2050-re mind az Uniónak, mind az egyes tagállamoknak klímasemlegessé kell válniuk, azt követően pedig úgynevezett „negatív kibocsátást” kell elérniük, azaz a légkörből ki kell vonniuk, illetve meg kell kötniük a szén-dioxidot. Ehhez a Parlament megfelelő finanszírozást is kér.

A díjakról egy vegyes összetételű zsűri dönt, amelynek tagjai között van környezetvédelmi szakember, üzletember, elkötelezett filantróp, illetve a sport és a szórakoztatás világának kiemelkedő alakjai a világ minden tájáról. A 11 fős grémiumban helyet foglal Cate Blanchett színésznő, Shakira énekesnő, Rania jordániai királynő, a volt űrhajós, japán Naoko Yamazaki, a brazil futballista Dani Alves, a kosárlabda sztárja, Yao Ming és a díj éltre hívója, Attenborough is.
A The Guardian idézi Cate Blanchett színésznőt, aki elmondta, „a díj egyik célja az volt, hogy az éghajlatváltozásról szóló narratívákat a reményre és a cselekvésre” lehessen fordítani. Alves pedig azt mondta: „A természet a legfontosabb hatalom a világon. Ha jó dolgokat adsz neki, akkor a természet jó dolgokat ad vissza neked. Együtt jó csapatot fogunk alkotni.” A díjra november már november elsejétől lehet nevezni, az öt nyertest pedig jövőre tüntetik ki Londonban. A következő tíz évben minden alkalommal máshol rendezik meg a díjátadót, ezzel is hangsúlyozva, hogy nem lokális, hanem globális problémákra keresnek megoldásokat.

Ez a cikk mindenki számára olvasható, ugyanakkor a nőklapja.hu több tartalma csak előfizetéssel érhető el. Ha regisztrálsz, öt cikket elolvashatsz fizetés nélkül. Ha tetszett az írásunk, regisztrálj, hogy az előfizetői tartalmainkhoz is hozzáférj.

(Kiemelt kép: Vilmos herceg és Sir David Attenborough részt vesz az RSS Sir David Attenborough sarkkutatóhajó névadó ünnepségén, 2019. szeptember 26-án, Birkenhead-ban, Angliában. Fotó: Mark Cuthbert / UK Press via Getty Images)

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!