A föld, a lakás, a munka jár mindenkinek – Ferenc pápa új enciklikát hirdetett ki

A katolikus egyházfő felszólalt a rasszizmus, a magántulajdon és a nemzetállamok kérdésével kapcsolatban, és központi témaként a testvériséget jelölte meg.

Mi történt?

Ferenc pápa vasárnap (október 4-én) Mindannyian testvérek (olaszul Fratelli tutti) címmel kiadta harmadik enciklikáját, melyben a világjárvány, a társadalmi nyugtalanság és a széles körben elterjedt fegyveres konfliktusok idején az emberi méltóság és testvériség lehetőségeit vizsgálja, egyben kritikával illeti a nemzetállamok, a magántulajdon és a rasszizmus fogalmi kereteit.

Miért fontos ez?

Ferenc pápa társadalmi enciklikának nevezte a dokumentumot, amelynek központi témájává a testvériség kérdését tette. A Mindannyian testvérek (olaszul Fratelli tutti) kezdet Szent Ferenc műve, az Intelmek egyik sora ihlette. Az aláírás is az olaszországi Assisiben, Szent Ferenc a szülőhelyén történt. A körlevél a mai globalizált társadalom előtt álló kihívásokkal foglalkozik, a rasszizmustól a bevándorláson át a vallások közötti párbeszédig. A kihirdetés dátuma is szimbolikus: október 4. ugyanis Szent Ferenc halálának emléknapja.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

  • Mi lehetett a kifogása az enciklikával kapcsolatban a Katolikus Nők Szövetségének?
  • Hogyan közelíti meg a magántulajdon és a rasszizmus kérdését a pápa?
  • Milyen a megoldást javasol a félelemmel és a bizalmatlansággal szemben a katolikus egyházfő?

„Ha minden ember elidegeníthetetlen méltósággal rendelkezik, ha minden ember testvérem, és ha a világ valóban mindenkié, akkor aligha számít, hogy a szomszédom az én országomban született-e, vagy másutt” – írja a katolikus egyház feje a dokumentumban. A pápa 2015-ben a Laudato Si című enciklikájában elsősorban a környezeti válság és az emberi kizsákmányolás miatt fejezte ki aggodalmát, amiért sok kritikát kapott. Ez vélhetőleg a Fratelli Tutti okán sem lesz másképp, már csak azért sem, mert kritikával illeti a nemzetállamok, a rasszizmus és a magántulajdon fogalmát is.

A magántulajdon szerinte „másodlagos természetes jognak tekinthető”, hiszen az első és elidegeníthetetlen tulajdonunk az emberi méltóság.

A Frattelli Tuttit érő első kritika egyébként a Katolikus Nők Szövetségétől (The Catholic Women’s Council) érkezett, akik nyílt levélben fordultak Ferenc pápához, hogy az enciklika címében szereplő „fratelli” – fivérek – kifejezést gondolja át. Felhívják a figyelmet, hogy számos angol fordítás címében máris a „brothers” kifejezés szerepel, ami a levél szerzői szerint „fájdalmasan kizárja a nőket”. Habár az olasz „fratelli” kifejezés az „egész emberiségre” utal és az enciklikában Ferenc pápa következetesen hangsúlyozza, hogy a nők helyzetét globálisan jobban figyelembe kell venni, a Katolikus Nők Szövetsége mégis arra kéri a pápát, hogy a „fratelli” (fivérek) mellé a „sorelle” (nővérek) szó beemelését is fontolja meg a címben, hogy a fordítások során eredeti szándékával ellentétesen se maradhassanak ki a nők. Ez a megoldás biztosítaná, hogy a fordításokban fivérek és nővérek is szerepeljenek és így a nők szándékos vagy figyelmetlenségből adódó kizárása is elkerülhető lenne – írják.
A Fratelli Tuttiban Ferenc pápa ugyanakkor egyértelműen hangsúlyozza: „A társadalmak szerkezete világszerte még mindig nem tükrözi egyértelműen, hogy a nők ugyanolyan méltósággal és azonos jogokkal rendelkeznek, mint a férfiak.”

A L’Ossrevatore Romano az enciklika különkiadásával 2020. október 4-én, Vatikán. (Fotó: Franco Origlia / Getty Images)

A pápa a magántulajdont kritikusan szemléli, nem tagadja ugyanakkor a tulajdonhoz való jogot, de a közös felelősség irányába próbálja terelni. Például azt javasolja, hogy a Föld közös gondozását jelentse. Szerinte ugyanis ez teszi lehetővé a tulajdonhoz való jog pozitív keretezését: ha „úgy gondozok és ápolok valamit, ami birtokomban van, hogy az hozzájárulhasson mindenki javához” – írja.
A katolikus hívek és a jóakaratú emberek egész közösségének címzett enciklika ugyan egyetlen nemzetállamot sem nevez meg, de sokan Ferenc gondolatait a politikai és társadalmi megosztottságról, a burjánzó nacionalizmusról, valamint az idegengyűlölő és rasszista erőszak eseteiről egyértelműen az Egyesült Államok felé tett utalásként értelmezik – írja a Religion News Service. Ugyanakkor Ferenc pápa világossá teszi, hogy elsősorban a katolicizmust kéri számon és azt is felveti, miért „tartott olyan sokáig, hogy az egyház egyértelműen elítélje a rabszolgaságot és az erőszak különböző formáit”.

Bírálja azokat a híveket, akik továbbra is „támogatják a szűk és erőszakos nacionalizmus, az idegengyűlölet és a megvetés változatait.” 

„A rasszizmus egy olyan vírus, amely gyorsan terjed, és ahelyett, hogy eltűnne, elrejtőzik, és várakozásban leselkedik” – olvasható a dokumentumban, amely azt is kijelenti, hogy „minden rászoruló fivér vagy nővér, amikor elhagyja vagy figyelmen kívül hagyja őt a társadalom, amelyben él, egzisztenciális külföldivé válik, annak ellenére, hogy ugyanabban az országban született. Hiába teljes jogú állampolgárok, mégis saját országukban külföldiként kezelik őket.”
Ferenc pápa az új enciklikában is következetesen alkalmazza az „eldobható társadalom” kifejezést, amelyben az emberi méltóság csak azokra terjed ki, akiket „hasznosnak” tartanak, és amelyben azokat, akiket tehernek tekintenek, különösen a szegényeket, az időseket és a fogyatékkal élőket magukra hagyják. A pápa arra hívja fel a hívő embereket, hogy beszéljenek és hirdessék a testvériséget „közvetlenebbül és világosabban”, hogy elősegítsék minden ember belső emberi méltóságának megértését.
„Senki sem maradhat tehát kirekesztve születési helye miatt, még kevésbé azoknak a kiváltságoknak köszönhetően, amelyeket azzal szereztek, hogy jobb esélyekkel rendelkező országokban születtek. Az egyes államok határai nem állhatnak ennek útjában ”– írja Ferenc. Az egyének jogait, függetlenül a nemzeti határtól, a tulajdonra, valamint a gazdagság és javak elosztására vonatkozó gondolataihoz köti. „Minden ország külföldhöz is tartozik – írja –, mivel egyetlen terület javait nem szabad megtagadni egy máshonnan érkező rászoruló személytől.”
A pápa egyértelműen elismeri, hogy az enciklika javaslatai elutasíthatók, „utópisztikusnak” vagy „irreálisnak” nevezhetők, de az „új nemzetközi kapcsolatok hálózatának” felvázolása megköveteli, hogy az országok félretegyék az aggályokat, amelyek kizárólag önérdeken alapulnak.

„Olyan világra kell törekednünk, amely mindenki számára biztosít földet, lakást és munkát.

Ez a béke igazi útja, nem pedig az az értelmetlen és rövidlátó stratégia, amely a félelmet és a bizalmatlanságot épít a külső fenyegetésekkel szemben” – olvasható a dokumentumban.

(Kiemelt kép: Ferenc pápa Assisi Szent Ferenc sírjánál imádkozik. Október 4-én, vasárnap Mindannyian testvérek (olaszul Fratelli tutti) címmel Ferenc pápa kiadta harmadik enciklikáját. Fotó: Handout / VATICAN MEDIA / AFP)

Ez a cikk mindenki számára olvasható, ugyanakkor a nőklapja.hu több tartalma csak előfizetéssel érhető el. Ha regisztrálsz, öt cikket elolvashatsz fizetés nélkül. Ha tetszett az írásunk, regisztrálj, hogy az előfizetői tartalmainkhoz is hozzáférj.

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!