Természetesen Zalaegerszeg! (x)

A köd birtokba veszi a hajnalt, a reggelek hűvösebbek, a színek megelevenednek. Az ősz ezernyi árnyalatát mutatja Zalaegerszegen és környékén. Nem is csoda, hiszen ez a vidék hazánk egyik gazdagon erdősült területének számít. Írók, festők, szobrászok és képzőművészek merítenek abból a szépségből, amit a természet formál itt.

A dimbes-dombos Zala megye székhelyének környezeti csodáit leginkább a Horhosok útja turistaútvonalain lehet kifürkészni: a 8, 14 és 23 kilométer hosszúságú szakaszok dombhátakon, szőlőskertek mentén és a vízmosta mélyutakon, vagyis az erdős horhosokon keresztül vezetnek. Bármelyik útvonalat is járjuk be, bizonyos, hogy természet és épített környezet békés együttélésének, harmóniájának lehetünk tanúi.
Amennyiben tovább barangolnánk a vadregényes és vadakban gazdag vidéken, utunk a Csácsbozsoki Arborétumba vezessen, ahol mocsártölgyek- és ciprusok, ligetes fenyvesek és lombhullató tölgyesek, bükkösök teszik varázslatossá a tájat.

Csácsbozsoki Arborétum – Fotó: Seres Péter

Zalaegerszeg déli határában az Alsóerdő csábítja a természetbarátokat romantikus részleteivel, emelkedőinek és völgyeinek festői váltakozásával. Ennek a panorámaerdőnek a részét képezi a megyeszékhely tündérkertje, a Zala megye hét természeti csodája közé sorolt Azáleás-völgy. Kedvelt úticél a közeli Aranyoslapi-forrás is, mely már a régmúlt időkben is pihenőhelynek számított. Az árnyas erdőben kanyargó Madárerdő tanösvény pedig családi és iskolai túrákra egyaránt alkalmas.
A városlakók is a nyugalom szigetének tartják a Göcseji Falumúzeumot, mely hazánk egyik legarchaikusabb tájegységének építészetét és kultúráját mutatja be. A helyiek büszkék arra, hogy hazánk legelső szabadtéri néprajzi múzeumát itt, a Zala-folyó holtága mellett, egy 18. századi vízimalom köré alakították ki. Az épületek eredetiek, melyeket közel harminc településről szállítottak ide. Igéző természeti környezetben láthatunk egy hajdanvolt világot; tréfásan fogalmazva: a skanzent receptre kellene felírni. Ha felkeressük a falumúzeumot, feltétlenül látogassuk meg a szomszédos intézményt is, a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeumot! A hazai olajipar bölcsőjével ismerkedvén nem győzzük majd kapkodni a fejünket a sok színes és érdekes gyűjtemény láttán.

Végtelen zalai dombok – Fotó: Seres Péter

A múzeumtól rövid sétával, a Zala-folyó mentén kialakított gyalogos- és kerékpárúton érhető el a város víziparadicsomának számító Gébárti-tó. A horgászok szívesen veszik birtokba a tópartot, ahová délutánonként és hétvégenként a helyiek is előszeretettel kilátogatnak. A mesterséges állóvíz szomszédságában bukkanunk rá hazánk egyetlen, egész éven át nyitvatartó műhelyotthonára, a Gébárti Kézművesek Házára. A közelmúltban megújult és kibővült alkotóház kiállításai hajdani technikákról és régi kincsekről mesélnek, elmúlt korokba vezetnek vissza, ahogyan az épület szomszédságában kiépített Kárpát-medencei Tradicionális Fa Sírjelek Emlékpark is. Végezetül ne feledjük: a kifáradt vándor jót pihenhet a tó partján álló Zalaegerszegi Termálfürdőben!

Nyitókép: Göcseji Falumúzeum – Fotó: Seres Péter

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!