Úgy néz ki, hogy a civil tiltakozásnak időnként van eredménye: a környezetvédők felháborodása megakadályozta azt, hogy a Hajógyári-szigeten árvízvédelmi beruházás ürügyén valakik rátehessék a kezüket Budapest utolsó érintetlen zöld felületeinek egyikére.

Mi történt?

Hatalmas sikert ért el a civil közösségek ereje: megmenekül a Hajógyári-sziget egy környezetromboló nagyberuházástól – adta hírül a WWF.

Miért fontos?

A Hajógyári-szigeten tervezett beruházás ellen, a közkedvelt városi park és az értékes ártéri erdő védelmében állt ki a WWF Magyarország, a Hajógyári kutyások, illetve más zöld szervezetek. A tiltakozás sikeres volt: a Pest Megyei Kormányhivatal honlapja szerint a beruházást tervező Országos Vízügyi Főigazgatóság visszavonta a Hajógyári-sziget árvízvédelmi fejlesztésére vonatkozó kérelmét.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

• Miért tartották a környezetvédők szakmaiatlannak a tervezett árvízvédelmi fejlesztést?
• A tiltakozások mögött a zöld szervezeteken kívül a város egyik legnagyobb kutyás közössége áll. Kik ők?

– Jó döntést hozott az Országos Vízügyi Főigazgatóság, mert a Hajógyári-sziget árhullámoktól való bevédése nemcsak a sziget természeti értékeire lett volna káros, de összességében fokozta volna Budapest árvízi kockázatát is. A 21. század környezeti kríziseinek közepén ilyen árvízvédelmi kezelés már nem fogadható el – idézi a WWF Magyarország közleményében Samu Andreát, az Élő Folyók programjának szakértőjét.
– A Hajógyári-sziget ügye is megmutatta, hogy mennyit számít a közösség ereje. Sem Budapest lakosai, sem a társadalmi szervezetek nem hagyják már szó nélkül a környezetromboló beruházásokat. A szeptember 17-én elindított petíciónkat egy hét alatt közel 10 ezren írták alá, akiknek ezúton is köszönjük, hogy kiálltak a sziget megóvása mellett – közölte a hír kapcsán Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
Nem e mostani az első olyan beruházási szándék, amely természeti károkat okozott volna a Hajógyári-szigeten, ezért az online petíciót aláíró magánszemélyekhez 16 civil szervezet és csoport is csatlakozott, emellett részletes szakmai javaslatot nyújtottak be Budapest főpolgármesterének az ártéri erdők védetté nyilvánítására vonatkozóan.
„A természet máig megmaradt foltjai egyre fontosabb szerepet töltenek be, segítenek élhetővé tenni a nagyvárosokat, teret nyújtanak a testi és lelki egészség megőrzéséhez és csökkentik a klímaváltozás kínzó hatásait. Nem veszíthetünk el több zöldfelületet, ezért kérjük a fővárost, hogy az ártéri erdők védetté nyilvánításával hozza létre a Hajógyári-sziget természeti értékeinek hosszú távú garanciáját” – fogalmazott a közleményben Samu Andrea.
Éppen a kutyasétáltatás közben értük el a szigeten Gáspár Zsófit, az Óbudai Kutyás Egyesület alapítóját, a Hajógyári Kutyások Facebook-csoport adminját, aki az “élőlánc” tiltakozó demonstráció főszervezője volt. Kérdésünkre elmondta: másfél évvel ezelőtt már megmutatták a kutyások, mit tudnak. Akkor egy olyan terv ellen álltak össze, amely a szigeten is előírta volna a pórázhasználatot. A Hajógyári-sziget a kutyások akkori „lázadásának” köszönhetően ma az egyetlen olyan hely maradhatott a városban, ahol nem kell pórázt használni sétáltatás közben.
– Amikor kiderült a nagyberuházás terve, nagyon megijedtem. Azonnal kitaláltam, hogy valahogy meg kell védeni a szigetet – mesélte a nyár közepi élőláncos demonstráció előzményeiről. A tiltakozás grafikus megjelenését is Gáspár Zsófi találta ki és tervezte meg: kivágott papírfigurák kapaszkodnak egymásba, és ölelik át a szigetet.
– Rengetegen csatlakoztak hozzánk, amikor az élőláncot meghirdettük, én pedig folytattam a szervezést. Megkerestem mindenkit, akinek fontos a Hajógyári-sziget, a bringás közösséget, a frizbiző társaságot, a futókat, a jógázókat, a kajak-kenusokat, felkerestem az óbudai anyukák, apukák oldalait. Mindenkit, akinek tényleg fontos szerepet tölt be az életében a Hajógyári-sziget – mondta. – Felemelő érzés volt, hogy annyian mellénk álltak – tette hozzá. Az élőlánc mellett levelet írtak Gulyás Gergelynek, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, azt kérve, hogy ne épüljön meg a védmű.

Gáspár Zsófi felszólal az élőlánc tiltakozáson (fotó: Farkas Pegi)

Az élőlánc olyan sikeres volt, hogy néhány nappal a demonstráció után a kormányszóvivő bejelentette, hogy a civil demonstráció hatására elállnak a beruházástól. – Boldog voltam, hogy ez az ígéret elhangzott a nyilvánosság előtt, de nem voltam még teljesen nyugodt, ugyanis a szigettel kapcsolatos környezetvédelmi hatásvizsgálat engedélyeztetési folyamatát nem állították le, sőt az ügyben augusztus végére közmeghallgatást is szerveztek. Ide mi is elmentünk. A kormány oldaláról ott voltak építészek, biológusok, csak éppen olyan emberek nem, akik kompetensek lettek volna válaszolni. Ezen a közmeghallgatáson úgy éreztük magunkat, mint egy horrorfilmben. Először egy természetrombolást „vetítettek le” nekünk, majd egy építkezési horrort. Számtalan kérdés felmerült, amire nem feltételes módban válaszoltak, hanem úgy, hogy „ez így lesz” – idézte fel Gáspár Zsófi, hozzátéve: mindeközben a kutyás közösség vezetői is dolgoztak a saját hatástanulmányukon, s biológusok, építészek, jogászok segítségével készültek arra, hogy álláspontjukat szakmailag is megvédjék és információkkal láthassák el a szigetért aggódó kutyás közösséget. A beruházás elleni petíciót végül a WWF Magyarország indította el, amelyhez nagyon rövid időn belül több ezer aláíró csatlakozott.
– Mielőtt lejárt volna az elbírálási határidő, visszavonták a hatástanulmányt – tette hozzá Gáspár Zsófi, rámutatva, hogy ez volt az a pont, amikor tudták, hogy valóban sikerült megakadályozniuk az árvízvédelmi fejlesztést. Gáspár Zsófi azt mondja: ő már kislány kora óta jár a szigetre, és azóta hallja az idősebbektől, hogy egyszer majd biztosan lesz valami itt, annyian szemet vetnek erre a helyre.– Nagy kérdés, hogy majd, néhány év múlva, nem jön-e újra elő, hogy valaki akar itt valamit. Pedig jó lenne, ha az északi rész érintetlen területei, a galériaerdők megmaradnának, és a déli, rozsdaövezeti részen pedig akár egy öko-bio múzeum vagy olyasvalami épülne, amivel kapcsolatban lakossági egyeztetés folyna, és még véletlenül sem lakópark – tette hozzá Gáspár Zsófi.

(Kiemelt kép: Wikipedia)

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!