Neki köszönhetik az amerikai nők, hogy nem rúghatják ki őket, ha teherbe esnek

Mi lesz a nőkkel Ruth Bader Ginsburg nélkül?

Pénteken elhunyt az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának legendás tagja, Ruth Bader Ginsburg, aki nemzetközileg is elismert munkát végzett a nemek közti egyenlőség eléréséért. Ginsburg élete önmagában példaértékű bármilyen fiatal nő – vagy férfi – számára, hiszen többször is áttörte az üvegplafont. Miközben a munkája nyomán a jog számos területén csökkent vagy megszűnt a nemi egyenlőtlenség, és így nagy hatású életművet hagyott örökségül, anyaként és feleségként is megállta a helyét.
Mielőtt áttekintenénk ennek a kivételes nőnek az életútját, álljon mindjárt itt az elején, mik a legfontosabbak, amiket a nőkért tett:

  • neki köszönhető, hogy nem lehet a nőknek felmondani, ha teherbe esnek,
  • hogy a házasságon belüli erőszak büntetendő lett,
  • elérte, hogy a nők anélkül is felvehessenek kölcsönt, hogy ehhez a férjük hozzájárult,
  • egyszerűbbé tette, hogy nők is lehessenek az esküdtszék tagjai.

Ezek mellé felsorakoztathatjuk azt is, hogy harcolt azért, hogy a nők az azonos munkáért egyenlő bért kapjanak, és kitartóan támogatta az abortuszhoz való jogot is. Ahogy 2009-ben a New York Timesnak mondta, a kormánynak semmi köze a nők döntéseihez. 

A munkájában felhívta a figyelmet arra is, hogy a nemi diszkrimináció ugyanolyan káros a férfiakra, mint a nőkre.

Védett például egy férfit, akinek a felesége belehalt a szülésbe. Az özvegy a neme miatt nem vehette fel a gyerekei után járó juttatásokat – ezt ugyanis a törvény csak a nőknek engedte meg. Ginsburg itt azzal érvelt, hogy a törvény diszkriminálja a férfiakat, ha özvegyként nem kapják meg ugyanazt a védelmet, mint a nők.
Odafigyelt arra is, milyen szavakat használ. Az angolban ugyanis két szót is használhatunk a ‘nemre’: ‘sex’ vagy ‘gender’. Miután az egyik közvetlen munkatársa figyelmeztette, hogy a ‘sex’ a másik jelentése miatt megzavarhatja a bírákat, Ginsburg következetesen a ‘gender’ kifejezést kezdte használni.
Ginsburg támogatta a Me Too mozgalmat is, és elmesélte a saját tapasztalatait a szexuális zaklatásról, többet között azt az esetet, amikor a Cornell Egyetemen az egyik professzora megpróbálta beváltani nála a sikeres vizsgaeredményt szexre. Ginsburg a Me Too idején így beszélt egy előadásában: „Ideje volt. Túl sokáig hallgattak a nők, mert tehetetlennek gondolták magukat. De most a jog a nők oldalán áll, illetve azokén a férfiakén is, akik zaklatással találkoznak, és ez egy jó dolog.”

Ki veszi el egy férfi helyét?

Ruth Bader Ginsburg a New York-i Brooklynban született 1933-ban, és itt is nőtt fel. Halála után a kerület bejelentette, hogy szobrot állít híres szülötte tiszteletére. Zsidó családban született, héberül is megtanult, de 17 évesen elhagyta a vallását, mikor az anyja halála után nem csatlakozhatott az őt gyászoló minyanhoz (férfiak csoportja).
Miután megszerezte a Bachelor diplomát (Bsc) a Cornell Egyetemen, egy hónap múlva feleségül ment Martin D. Ginsburghoz. A fiatal házaspár az oklahomai Fort Sillbe költözött, ahol Martint a tartalékos tisztek kiképző hadtestének tisztjeként állomásoztatták. Közben Ruth Ginsburg az Oklahomai Társadalombiztosítási Hivatalnál dolgozott, ahol leépítették, miután első gyermekével teherbe esett. A lánya születését követő évben Ginsburg beiratkozott a Harvard jogi karára, ahol 1956-ban az 500 fős évfolyamon a mindössze 9 nő közé tartozott. A jogi kar dékánja egy alkalommal állítólag az összes női joghallgatót meghívta vacsorára a családi házába, és megkérdezte tőlük, így Ginsburgtól is: „Miért vagy a Harvardon, mikor így elfoglalod egy férfi helyét?”
Szintén a harvardos időkben, a lányuk születését követően történt, hogy Ginsburg férjénél hererákot diagnosztizáltak. Így ekkor Ginsburg eljárt a saját és a férje óráira, hogy jegyzeteljen, nevelte a lányukat és az egyetemi lapba is írt.
Amikor a férje később munkát vállalt New York-ban, Ginsburg átjelentkezett a New York-i Columbia Egyetem jogi karára, és ő lett az első nő, aki két akadémiai folyóiratban is publikált, a Harvard Law Review-ban és a Columbia Law Review-ban. Amikor 1959-ben megszerezte a jogi diplomáját, az első lett az évfolyamon. Ezt követően a Rutgers, a Columbia és a Stanford jogi karán tanított a polgári peres eljárásokról – ekkor ezen a szakterületen még nagyon kevés nő volt.
Meggyőződése volt, hogy bármilyen diszkrimináció sérti az amerikai alkotmányt, és ahogy már szó volt róla, leginkább a nemi egyenlőségi és a nőjogi ügyekre koncentrált. 

1972-ben társalapítója volt a Women’s Rights Projectnek, és két év alatt több mint 300 nemi diszkriminációs ügyben vett részt. A hetvenes években hatszor sikerült a Legfelsőbb Bíróságig vinni az ügyet, és ezekből ötször meg is nyerte a pert.

A beszámolók szerint félelmetesen okos volt, ami az érveléseiben is megmutatta magát, és elképesztő szellemi és fizikai teherbírása volt. Még a nyolcvanas éveiben is hetente többször edzett keményen.

Jimmy Carter elnök 1980-ban nevezte ki az Egyesült Államok washingtoni területi fellebbviteli bíróságához. Itt egészen addig dolgozott, míg Bill Clinton 1993-ban ki nem nevezte legfelsőbb bírósági tagnak. Clinton a bíróság sokszínűségének növelésére törekedett, így Ginsburg Abe Fortas bíró 1969-es lemondása óta az első zsidó legfelsőbb bíró tett. Azaz ő volt a Legfelsőbb Bíróság második női és első zsidó nőbírója.
Élete során nemcsak a szakmai világ, hanem a popkultúra is elismerte az alakját, játékosan „The Notorious R.B.G.” -nek becézték. A ‘notorious’ hírhedtet jelent, és utalás a szintén Brooklynban született néhai rapperre, a The Notorious B.I.G.-re. Apró termete (155 centi volt), nagy szemüvege és látványos mégis szolid csipkegallérjai vizuálisan is különleges figurává tették – így teljesen egyértelmű, miért jelent meg most hétvégén egy csipkegallér a híres New York-i szobron, ami a Félelem nélküli lányt ábrázolja.

Életéről RBG címmel dokumentumfilm és életrajzi film is készült, ez utóbbi az On the Basis of Sex.

Politikailag feszült utódlás

Ginsburg washingtoni otthonában halt meg hasnyálmirigyrákban 87 évesen. Két gyereke és családjaik mellett hírességek sora gyászolja Jennifer Lopeztől Eva Longoriáig vagy Sarah Jessica Parkerig. Ginsburg a kilencvenes évek óta folyamatosan küzdött a többször is kiújuló betegséggel. A rák legutóbb júliusban jelentkezett, akkor kemoterápiát rendeltek neki, Ginsburg pedig jelezte, hogy ameddig csak képes rá, folytatja a munkáját.
Ez utóbbi persze azt is jelentette, hogy tisztában volt a pozíciója politikai súlyával. A liberális Ginsburg a demokraták választottja volt, de a Legfelsőbb Bíróságban már most 5-4 arányban többségben vannak a konzervatív bírók.

Barack Obama amerikai elnök köszönti Ruth Bader Ginsburg-t, 2012. január 24-én, Washingtonban. (Fotó: Saul Loeb-Pool / Getty Images)

A helyzet egyébként eléggé tükrözi a négy évvel ezelőttit, amikor szintén az elnökválasztás évében, 2016 februárjában meghalt Antonin Scalia konzervatív főbíró. A legfelsőbb bírók kinevezése elnöki hatáskör, akkor viszont a mandátuma vége felé tartó Barack Obamának a republikánus többségű szenátus nem engedte ezt, és azzal érveltek, hogy ez nem lenne fair az új elnökkel szemben. Donald Trump 2017-ben a konzervatív Neil Gorsuch bírót, 2018-ban pedig – a nemi erőszak vádja miatt botrányos körülmények között – Brett Kavanaugh-t nevezte ki, így most már a Legfelsőbb Bíróság teljes átvétele lehet a tét.
Donald Trump Ginsburg halálhíre kapcsán azt nyilatkozta, hogy a bírót „csodálatos nőnek” tartotta, és bejelentette, hogy nőt fog kinevezni a helyére – nyilván konzervatívot, és ezzel akár évtizedekre befolyásolhatja az amerikai politikát és joggyakorlatot.
Persze nem biztos, hogy ez a kinevezés ilyen könnyen fog menni. Vasárnap több demokrata szenátor elutasította, hogy Trump új legfelsőbb bírót jelöljön ki, amihez csatlakozott két republikánus szenátor is. A demokraták továbbá emlékeztették a republikánusokat, hogy ha Obamának nem engedték a választás évében, hogy legfelsőbb bírót jelöljön ki, akkor így kéne eljárni Trumppal is. Joe Biden, a demokrata elnökjelölt vasárnapi philadelphiai beszédében brutális politikai hatalomgyakorlásnak nevezte, ha Trump mégis kinevezhet egy legfelsőbb bírót. Emellett szemrehányást tett Mitch McConnellnek, a szenátus republikánus vezetőjének, aki órákkal Ruth Bader Ginsburg halálának bejelentése után már jelezte, hogy megszervezi a szavazást az utódlásról.

(Kiemelt kép: Ruth Bader Ginsburg, 2013. augusztus 30, Washington DC. Fotó: Nikki Kahn/The Washington Post via Getty Images)

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!