Évezredek óta tudjuk, hogy a zenének gyógyító ereje van. Egy chicagói kórházban most a klasszikus zene további pozitív hatásait vizsgálják.

Mi történt?

Egy chicagói kórház neurológiai osztályán brácsás játszik a betegeknek.

Miért fontos?

A kutatások azt mutatják, hogy a zene nemcsak a sztrókot elszenvedett betegeken segít, de a Parkinson-kórban szenvedők állapotára is jó hatással lehet.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

  • Mi a különbség a zeneterápia és a terápiás zene között?
  • Hogyan segíti a hagyományos orvosi kezelést az élőzene?

A zeneművészet univerzális nyelv, amely nem véletlenül használatos terápiás célokra. Már rég bizonyították, hogy a zene csillapítja a lelki, fizikai fájdalmat, jótékony hatással van a depresszióra, a kommunikációs és kapcsolatteremtő képességekre, illetve a kognitív folyamatokra. Ez még csak nem is új felfedezés, hiszen a zene gyógyító hatását már az ókori görögök is felismerték és alkalmazták. Arisztotelész például a zenét „édes vigasztalásnak” nevezte, mely „megtisztítja az erkölcsöket”, és ami „képes az indulatok és szenvedélyek levezetésére”. Az i. e. 6. században Püthagorasz hárfajátékkal pihentette diákjait, melynek segítségével kitisztította gondolataikat. Modern korunkban ugyan óvatosan közelít az orvostudomány az évezredekkel ezelőtti módszerekhez, de a zenét egyre inkább beengedik, most már a kórtermekbe is, hiszen újabb bizonyítékok vannak arra, hogy ha csodákat nem is művel, de határozottan jó hatással van egy sor betegség tüneteire.

A csodás zene

A chicagói Northwestern kórház neurológiai osztályán még folyik az három hónapos kísérleti vizsgálat, amelynek során 88 betegnek minden nap 30-40 percen keresztül élőzenei foglalkozásokat, jobban mondva személyre szabott előadásokat tart egy brácsaművész – a koronavírus-járvány miatt egyelőre csak videóhíváson keresztül. A szeptember végéig tartó előzetes tanulmány célja a kórházi tartózkodásból fakadó stressz és szorongás, valamint a járvány idején elszigetelődött emberek magányának az enyhítése.

(Forrás: MEGHAN MCCLOUD/NORTHWESTERN MEDICINE)

Kutatások szerint ugyanis a zenehallgatás aktiválja az agy azon régióit, amelyek egyébként társadalmi érintkezéseink során aktiválódnak, emellett pedig csökkenti a szorongást és a magány érzését, fájdalomcsillapító hatással bírhat, közben pedig javítja a hangulatot és az energiaszintet. Bizonyított, hogy a különböző szavak zenéhez való társítása segíthet a beszédben a sztrókon átesett betegek számára, ezen kívül pedig Parkinson-kóros pácienseknek is segíthet oly módon, hogy pozitívan hat az egyensúlyra, így könnyebb lesz a járás számukra. Emellett azt is kimutatták, hogy segít csökkenteni a fejfájást és növeli a rohamok küszöbét, és csökkenti a demenciában szenvedő betegek izgatottságát.  A kutatók szerint a kórházi élőzene azért lehet különösen hatékony, mert a zenészek alkalmazkodni tudnak a betegekhez tempóban és hangerőben, és ha úgy ítélik meg, hogy nem rezonál a beteggel az, amit éppen játszanak, akkor természetesen váltani is tudnak. Ami a chicagói kórházban történik, az mégsem zeneterápia, amit egyébként már régóta alkalmaznak különféle intézményekben.

Hiszen amíg a zeneterápia során aktívan bevonják a pácienst, méghozzá határozott céllal, addig a terápiás zenészek olyan zenét játszanak, amelyet a betegek passzívan fogadnak.

Karen Peterson azon országos terápiás zenész testület tagja, amely akkreditációs képzési programokat kínál zenészek számára, akik aztán később kórházakban, idősek otthonában és más egészségügyi intézményekben nyújthatnak ilyen szolgáltatást. Peterson így mesélt a Wall Street Journal munkatársának küldetésükről: „Olyan zenét választunk, ami gyógyító környezetet jelent a betegek számára, ezáltal enyhíti a felmerülő fizikai, érzelmi vagy mentális problémákat. És mivel a pácienseknek nem kell interakcióba lépniük velünk, olyan embereknek is biztosíthatunk terápiás zenét, akik nem reagálnak a külső környezetre, esetleg éppen vajúdnak vagy haldokolnak.” Peterson szerint a magas hangok stimulálhatják az agyat, ezért azokat kerülni kell azoknál a betegeknél, akik agysérülést szenvedtek, a demens betegek pedig kifejezetten pozitívan reagálnak fiatalságuk dalaira. A legfontosabb előnye a dolognak szerinte az, hogy a zene képes stabilizálni az életjeleket, csökkenteni a stresszt és a szorongást.

„Hiszen fizikai szempontból nézve, ha valakinek nincsenek fájdalmai, nem stresszes és nem szorong, emellett stabilak az életjelei, akkor az összes orvosi terápia sokkal jobban működik a testében” – mondta.

A Northwestern kórházban alkalmazott módszert a Northwestern Egyetem neurológiai osztályának adjunktusa, Borna Bonakdarpour (Dr. Bonakdarpour maga is képzett zongorista) és Clara Takarabe, a Chicagó-i Szimfonikus Zenekar hegedűse fejlesztette ki.

Improvizáció vagy csend

Clara Takarabe minden nap három agytumoros, sztrókos és egyéb neurológiai problémákkal küzdő betegnek nyújt terápiás zenét, ami előtt, ha teheti, felméri a betegek preferenciáit. Átlagosan hét-nyolc darabbal készül, hogy mindig a páciensek hangulatának megfelelő zenét játszhasson. Keveri is a műfajokat és gyakran improvizál, elvégre kutatások azt is bizonyították, hogy az improvizatív zene képes csökkenteni a vérnyomást és a szívverést, illetve lassíthatja a felgyorsult légzést. A páciensek minden alkalom után elmondhatják, hogyan érezték magukat közben, de a tervek között szerepel, hogy agyi képalkotó eljárásokkal is vizsgálják majd közben a betegek reakcióit. Takarabe azt mesélte, hogy sok megdöbbentő és megrendítő élményen van már túl azóta, hogy betegeknek játszik. Az egyik páciens például, aki nem tudott beszélni, karjaival flamenco stílusú táncot végzett, így jelezte, mire vágyik, egy agyvérzésen átesett férfi pedig azt mondta, hogy a zene miatt ismét gyermeknek érezte magát. A hospice ellátásban részesülő vagy nagy fájdalmaktól szenvedő betegek számára általában csendekkel tarkított improvizációkat játszik, mert az segít megnyugtatni az agyat, epilepsziás betegeknek pedig általában 20 perc után vált át egy zenedarabról improvizációba a könnyebb elalvás érdekében.
A zene egyébként autista spektrumzavarral élő és figyelemhiányos hiperaktív (ADHD) gyermekek gyógyszereként is működhet mexikói radiológusok szerint, hiszen  új kapcsolatokat építhet ki az agyban. Az, hogy a zene ilyen elemi hatással van az emberre, az evolúciós biológia része, hiszen az emberiség már évezredek óta hallgat zenét, így nem csoda, hogy az egyedfejlődésünkre is kihatott. És ugyan a rákot sajnos nem gyógyítja, hogy lehet, hogy tesznek még érdekes felfedezéseket vele kapcsolatban a tudósok.

Kérünk, segítsd a munkánkat, és szánj pár percet a kérdőívünk kitöltésére, mert tudni szeretnénk a véleményedet a Nők Lapjáról és a nőklapja.hu-ról!

(Kiemelt kép: Getty Images)

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!