Kedvezményes kuponok, pozitív kritika és egészséges pesszimizmus az új Nők Lapjában

Nők Lapja Kuponnapok idén ősszel is! E heti számunkban, valamint itt, a nőklapja.hu oldalán, a Nők Lapja Kuponakció rovatban is megtaláljátok kedvezményes kuponjainkat, de nemcsak ezért érdemes minket választani. Mutatjuk, miről olvashattok a lapban!

Galériánkra kattintva ízelítőt kaptok a lap tartalmából:

Galéria | 11 kép

Kedvezményes kuponok, pozitív kritika és egészséges pesszimizmus az új Nők Lapjában

Kedvezményes kuponok, pozitív kritika és egészséges pesszimizmus az új Nők Lapjában

Fotó megosztása:

Kedves Olvasók!

Elbúcsúzom önöktől, ez az utolsó lapszám, amit vezetőszerkesztőként jegyzek. Nagyon fontos volt számomra ez a munka, és életem része marad a Nők Lapja mindörökre. Nem tudok még mérleget vonni az itt töltött időről és a teljesítményemről – de megteszik ezt helyettem majd mások. Az e heti Nők Lapja Téma meg éppen a kritikával foglalkozik, hogy mennyire vagyunk képesek jól adni, illetve jól fogadni. Rendkívül lényeges ez egy ilyen szakmában, mint az újságírói, ahol nagyon könnyű alaposan melléfogni, miközben azt hiszi az ember, hogy élete legviccesebb, leghangulatosabb művét írta meg. Ez pedig számomra azért is nagyon aktuális, mert nemrég kaptam egy levelet, amiben egy olvasó kritikával illet, amiért a gyerekeimmel történteket rendszeresen felhasználom az írásaimban. Az olvasó azt írta, hogy nemcsak a gyerekkori fényképek mérlegelés nélküli felpakolása az internetre sértheti a gyerekek személyiségi jogait, hanem az is, ha a szüleik megírják a velük történt eseteket. Ha tényleg a gyerekeim legjobb érdeke lebegne a szemem előtt, akkor ezt abbahagynám. Elgondolkodtam. Ki tudja, talán igaza van a bírálómnak, és tényleg nem kellene zsengébb korú családtagjaim ügyes-bajos dolgait ország-világ elé tárnom, pláne nem némileg stilizált formában, hogy még szórakoztatóbb legyen. Nem mentegetőzésképpen mondom, de egyből eszembe jutott, hogy mennyi, de mennyi írással foglalkozó ember merített ihletet a családjából, mint például A. A. Milne a Micimackóhoz vagy Gerald Durrell, akinek az egész életműve tulajdonképpen másról sem szól, mint a családtagjai viselt dolgairól. Nem szeretném magamat ezekhez a nagyságokhoz hasonlítani, csak meg akartam mutatni, hogy minden írással foglalkozó ember arról szeret írni, amit jól ismer, és nem keveseknek ez éppen a családja. (Szent meggyőződésem, hogy a való élet sokkal kacifántosabb történeteket képes produkálni, mint bármilyen élénk fantázia.) Ahhoz kell aztán az írói szem, hogy az alaktalan eseményfolyamban a történetet észrevegye és sikeresen kihámozza. De ez továbbra is az író szempontja, és mi van, ha az, akiről az írások szólnak, valóban nem örül ennek? Gondoltam, megkérdezem erről az érintetteket, legelőször a már felnőtt fiaimat. Ők azt felelték, nem bánják, hogy írtam róluk, sőt örülnek neki, mert azok a történetek nem tűntek el a feledés süllyesztőjében, amelyek így rögzítésre kerültek. Ezután megkérdeztem a hétéves Bernit, akiről az utóbbi időben a legtöbbet írtam.
– Bernikém, mit szólnál, ha nem írnék többet a Nők Lapjába?
– Nem írnál többet a Nők Lapjába? – ismételte meg a kérdést a kislányom, és sírva fakadt.
Erre a reakcióra nem számítottam. Azt hiszem, a dolgok véglegessége az, ami felkavarja őt, a „soha”, az „utoljára”, a „többé már nem” és a hasonló kifejezések. Meg kellett ígérnem, hogy fogok még írni róla is és a testvéreiről is. (Persze, ez így önmagában nem lenne elég, a főszerkesztői akarat is szükséges hozzá.)
Szóval vezetőszerkesztőként ugyan elbúcsúzom, de szerzőként megmaradok a Nők Lapja műhelyében.
Szeretettel:

Krúdy Tamás, vezetőszerkesztő

Ha előfizetnél a nyomtatott magazinra, ne habozz, kattints az mc.hu oldalra, vagy fizess elő a nőklapja.hu-ra és olvasd online a Nők Lapja tartalmait. Pontos részletek az mc.hu/noklapjahu oldalon! Kövess minket Facebookon, Instagramon, valamint YouTube-on is!

Próbáld ki most ingyen!

Regisztrációdért
5 előfizetői tartalmat
megnézhetsz. Te döntöd el, melyiket.