Dübörög a parlagfűszezon, milliók várják az ősszel megérkező enyhülést. Addig is van néhány dolog, amit még kipróbálhatunk.

Csaknem húsz éve küzdök légúti allergiával (is). Volt, hogy úgy döntöttem, agyban dől el, és nem szedtem gyógyszert – egészen addig, amíg a könnyhúsocskám (vagyis caruncula lacrimalis, az az aranyos kis cucc az ember belső szemzugában) egészen az íriszemig dagadt. Nem hiszek a homeopátiában, jobban kedvelem a tudomány által bizonyított dolgokat, mégis kipróbáltam egy homeopátiás kúrát (spoiler: továbbra sem hiszek benne), majd visszatértem az allergiagyógyszerekhez, amelyek modern verziói már nem álmosítanak. Kerültem kórházba anafilaxiás sokkal valami ételallergia miatt (valószínűsíthetően valamiféle keresztallergia ütött ki), nemrég még a hisztamin intolerancia gyanúja is felmerült, szóval tényleg öreg harcos vagyok az allergia csatamezején. Mivel az allergiateszten parlagfűre és fekete ürömre produkáltam négykeresztes reakciót, ezek a növények pedig augusztustól októberig ontják magukból pollenjeiket, számomra most van az igazi rock and roll időszak, ha lehetne, egyből október végére ugranék. Mivel extrémen magas a pollenkoncentráció a napokban, és ma reggel megint őrült torokviszketésre keltem, úgy éreztem, ideje összeszedni néhány tippet, amivel elébe mehetünk a kínoknak.
Rögtön azzal kezdeném, hogy nem szabad elkövetni azt a hibát, amit én elkövettem, hogy az éjszakára nyitva hagyott ablakot elfelejtjük becsukni napfelkelte előtt. A pollenkoncentrátum ugyanis a napfelkelte utáni és a naplemente utáni pár órában a legmagasabb. És soha, de soha ne teregessünk a szabadban akkor, amikor az allergiát kiváltó növény virágzik, mert pokoli éjszakánk lesz – tapasztalatból mondhatom.

Helló, szezon!

Az allergiaszezon a fesztiválszezon végével szokott kezdődni. A járvány miatt utóbbi elmaradt, az allergiaszezont sajnos nem befolyásolja. Tehát nagyban dúl a parlagfűszezon, ahogyan arra a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) is felhívta a figyelmet.

Akit érint (a felmérések szerint már több mint kétmillió embert – csak Magyarországon), annak természetesen mindenféle figyelmeztetés ellenére feltűnt ez, ahogyan az is, hogy a szeptember már nem hoz enyhülést. Most már hosszú évek óta október az a hónap, amellyel újraindul a tüsszögés- és torokviszketés nélküli időszak. Gyorsan összefoglalva: az allergiás rhinitis, vagyis a szénanátha hátterében valamilyen belélegzett allergénnel szemben kialakult túlérzékenységi reakció áll, ami orrfolyást vagy -dugulást, tüsszögést, szemviszketést és a számomra legborzalmasabb tünetet, torokviszketést okoz. Illetve, amikor nagyon magas a pollenkoncentráció, nehézlégzés is felléphet, ami kifejezetten remek hír így a koronavírus-járvány idején, hiszen virológus legyen a talpán, aki megmondja, hogy ez még allergia, vagy már esetleg COVID-19 szövődmény. Az allergia nem csupán kis kellemetlenség:

a légúti allergiások kb. 30%-ánál az allergiából idővel asztma alakul ki,

ennek pedig az az oka, hogy az allergiás gyulladás jelei már nemcsak az orrnyálkahártyán jelennek meg, hanem az alsóbb légutakban is. Ilyenkor a náthaszerű tünetek mellett már megjelenik a köhögés, nehézlégzés is. Szóval koronavírus ide vagy oda, nehéz időket élünk, kedves allergiás sorstársaim, olyanokat, amikor a már egy hónapja szedett antihisztamin is felmondja a szolgálatot. A szakértők szerint a városban ilyenkor rosszabb, hiszen magasabb a pollenkoncentráció, ezen időszakra azt javasolják, utazzunk tisztább levegőjű vidékre, mondjuk a hegyekbe.
Ezzel most nem igazán tudunk élni, lássuk viszont, hogy melyek azok a tippek, amelyek húsz éve tartó allergiás kalandjaim során nekem beváltak. Igazából ez nem is lesz lista lesz, mert igen rövidre nyúlna, olyan rövidre, hogy már-már nem volna ildomos listának hívni.

A legfontosabb: fürödj, mosd ki!

Gyógyszerek, szemcsepp literszámra, homeopátia ide vagy oda, soha semmi nem annyira hatásos, mint ha hazaérve az ember lezuhanyozik, hajat mos, tiszta ruhát vesz, majd frissen felhúzott ágyneműbe fekszik le. Elvégre a pollenek szeretnek megülni a hajban, mi pedig alvás közben jól beléjük dörgölőzünk. Szóval ha sűrűbben mosunk hajat és ágyneműt a megszokottnál, és gyakrabban porszívózunk (HEPA-szűrős porszívóval), ami után fel is mosunk, egész sokat tehetünk az otthoni komfortérzetért.

Ezért rossz a légszennyezés az allergiások számára

A légszennyezés azért sokszorozza meg a pollenallergia veszélyét, mert a pollenek felületére rátapadnak a levegőben lévő – ebben az időszakban elsősorban a közúti közlekedésből és az ipari tevékenységből származó – koromszemcsék. A koromszemcsékből a nyálkahártyára kerülve kátrány képződik, amely elősegíti a pollenszemcse átjutását a nyálkahártyán. Ez ellen a szervezet immunrendszere megpróbál védekezni: így jön létre a jól ismert allergiás tünetegyüttes, vagyis a tüsszögés, vizes orrfolyás, orrviszketés, orrdugulás, garatviszketés, fülviszketés, könnyezés, szemviszketés, kötőhártya-gyulladás, szemfáradékonyság, sőt, akár fáradtság, levertség és fokozott alvásigény is. 

Hogy ez mennyire életszerű, azt mindenki döntse el maga, allergiás tünetei és lustasága függvényében. Aztán ott a légkondi, ami remek szolgálatot nyújt, hiszen kiszűri a polleneket. Légkondielleneseknek pedig remek alternatívát nyújthatnak a légszűrős ventilátorok (árban nem sokkal vagyunk velük beljebb), amelyek szintén tisztítják a levegőt. Ha a szabadban tartózkodunk, jó, ha napszemüveget viselünk, az valamennyire képes felfogni a polleneket a szembe jutástól, ugyanígy a kalap vagy kendő is javasolt. Az eső mindig enyhülést hoz, a szeles idő viszont felkavarja a polleneket és a kínszenvedést – az időjárási viszonyok ellen vagy érdekében sajnos nem sokat tehetünk, de érdemes figyelni az előrejelzést, hogy épp mire készüljünk. És talán még azt tudom javasolni, hogy akinek kertje van, vegyen vissza a kertészkedésből és a fűnyírásból és bízza ezt azokra a családtagokra, akik nem szenvednek pollenallergiától. Van egy barátom, aki a szteroidos injekcióra esküszik. Jómagam nem szimpatizálok ezzel, meg hát úgyis késő lenne már, hiszen azt is a szezon beindulása előtt kellett volna beadatni. Mit is mondhatnék még. Húsz év alatt nem találtam még ezeknél jobb módszert – ha esetleg a kedves olvasó ismerné a tuti megoldást, szeretettel várom az e-maileket!

(Kiemelt kép: Getty Images)

Kérünk, segítsd a munkánkat, és szánj pár percet a kérdőívünk kitöltésére, mert tudni szeretnénk a véleményedet a Nők Lapjáról és a nőklapja.hu-ról!

 

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!