Magyarországon a 15 éves gyermekek 77 százaléka elégedett az életével. Ezzel az eredménnyel a fejlett országok középmezőnyéhez tartozunk. Az UNICEF által készített jelentésből az is kiderül, hogy az EU és az OECD országai közül Hollandiában a legjobb gyereknek lenni, és Törökországban a legkevésbé.

Mi történt?

Megjelent az UNICEF Innocenti Kutatóintézetének legfrissebb jelentése, amely a gyermekek mentális és fizikai egészsége, tudományos ismeretei és szociális készségei szerint rangsorolja a fejlett országokat. Magyarország a 41 vizsgált országból a 15. helyet szerezte meg – ismertette az UNICEF Magyarország

Miért fontos?

Képet kaphatunk arról, hogy milyen a gyerekeink jóléte nemzetközi összehasonlításban. 

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

  • A magas jövedelemmel rendelkező országokban az öngyilkosság, boldogtalanság, elhízás és alacsony tudományos, valamint társas készségek jellemzik a gyermekkort.
  • Hollandiában, Dániában és Norvégiában a legjobb gyereknek lenni az EU és az OECD országai közül, míg a rangsort Chile, Bulgária és az Egyesült Államok zárja.

A gyerekek jólléte alapján rangsorolta az EU és az OECD országait az UNICEF Innocenti Kutatóintézetének tanulmánya. A már huszadik alkalommal elkészített éves jelentés összeállítása során több tényezőt vizsgáltak: az élettel való elégedettséget, az egészségi állapotot és a készségek kibontakoztatását. Magyarország a 41 ország közül a 15. helyen végzett.
Az eredményekből kiderül, hogy nincs szükségszerű kapcsolat egy ország gazdagsága és az ott élő gyerekek jólléte között. Az Egyesült Államok például igencsak gazdag ország, de majdnem minden második gyerek túlsúlyosnak mondható a felmérés szerint. A kutatók ezt egyértelműen egészségügyi kockázatnak minősítik, tehát hiába magas Amerikában az egy főre jutó GDP, ha az összes vizsgált ország közül itt a legnagyobb az elhízott fiatalok aránya. Egy másik adat is azt bizonyítja, hogy nem feltétlenül a leggazdagabb országokban élnek a legelégedettebb gyerekek. Mexikóban a 15 évesek 86 százaléka elégedett az életével, ezzel a latin-amerikai ország a második a listán. Románia lett a harmadik, Horvátország pedig az ötödik. A két szomszédos ország nem gazdagabb a 16. helyre kerülő Magyarországnál, és pláne nem a 21. helyen lévő Németországnál vagy az utolsó előtti Japánnál.

(Forrás: UNICEF)

Az elégedettség szubjektív kategória, amit az anyagi helyzeten kívül kulturális minták is befolyásolnak. Arra a kérdésre, hogy mi határozza meg jóllétüket, a gyerekek a jó minőségű – családi és kortárs – kapcsolatokat tartják a legfontosabbnak – derül ki a tanulmányból, amely leszögezi, hogy a mentális egészség a jóllét egyik kritériuma. A szerzők azt hangsúlyozzák, hogy a támogató kapcsolatok, az értelmes családi programok és a gyerekek bevonása a döntésekbe jelentősen növelhetik a pszichés egészséget. A felmérés szerint „sokkal rosszabb mentális állapotban vannak azok a gyerekek, akiknek a családja kevésbé támogató, vagy akiket rendszeresen ér bántalmazás a kortársaik részéről.” A megállapításokból az is kiderül, hogy boldogabbak azok a gyerekek, akik rendszeresen játszanak a szabadban, mint azok, akik nem.
Az országok gazdasága közti különbség leginkább az egészségügyi kategóriába sorolható mutatókat határozza meg. „A legrosszabb helyzetben lévő Mexikóban négyszer annyi 5-14 éves kor közötti gyerek hal meg, mint Luxemburgban, Dániában, Finnországban, Norvégiában, Írországban vagy Svájcban. Luxemburgban ezerből 0,36 gyerek hal meg a 14. születésnapja előtt, míg Mexikóban 2,47. Magyarország a listán a 27., idehaza éppenhogy egy alatt marad a korosztály halálozási aránya” – olvasható a jelentésben. Az elhízás majdnem minden fejlett országban növekvő problémát jelent, Magyarország a 23. helyen áll ezen a listán, hazánkban a gyerekek 28 százaléka számít túlsúlyosnak. Érdekes adat, hogy a magyar tinédzserek 32 százaléka túl kövérnek, 15 százaléka túl soványnak tartja magát.
Az UNICEF jelentése kitér az oktatásra és a képességek fejlesztésére is.

Az egyik sokkoló adat szerint az OECD és az EU országaiban összességében a 15 éves gyermekek 40 százaléka nem rendelkezik az alapvető olvasási és matematikai készségekkel.

E tekintetben a legjobb teljesítményt az évek óta mintaállamnak számított Észtország, Írország és Finnország tudja felmutatni, míg a sor végén Bulgária, Románia és Chile található. Magyarországnak sincs oka a büszkeségre: a magyar gyerekek az olvasási és matematikai készségek tekintetében a 27. helyen állnak a rangsorban, amely főleg az iskolák közötti jelentős különbségre vezethető vissza.

(Kiemelt kép: Getty Images)

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!