Képviselőnők és civilek tiltakoznak a homofóbia ellen az utcán és a parlamentben egyaránt.

Mi történt?

Múlt csütörtökön a lengyel ellenzéki képviselők látványosan tiltakoztak a melegek jogainak korlátozásával és a homofób kijelentésekkel kampányoló elnök parlamenti beiktatásán. Hétvégén Varsóban és több lengyel városban is melegjogi tüntetések voltak.

Miért fontos ez?

Mert Lengyelországban aggasztóan erősödik az LMBTQ emberek elleni kormányzati támadások mértéke. 

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

  • Mi történik Lengyelországban?
  • Milyen fotót távolítottak el a lengyel parlament hivatalos oldaláról?
  • Mi az a lengyel Stonewall?

„A Lengyel Köztársaság elnökének minden állampolgár érdekeit védenie kell” – írta a Twitteren Magda Biejat lengyel képviselő augusztus 6-án, a bejegyzéshez pedig egy fotót is csatolt, amivel néhány képviselőtársával együtt szivárványzászlós maszkban látható.

A fotó a nemrég újraválasztott konzervatív államfő Andrzej Duda beiktatásán készült a lengyel parlament alsóházában, a Szejmben. A lengyel ellenzéki képviselők csoportja viszont nemcsak a maszkviseléssel tiltakozott a homofóbiával kampányoló elnök és az LMBTQ-közösség elleni állami kommunikáció ellen. Tíz képviselőnő úgy öltözött fel, hogy egymás mellé állva a ruháik is a szivárványzászlót formálták, amelyet a sokszínűség, az elfogadás és a remény jelképeként a meleg közösség és szimpatizánsaik is használnak. A beiktatás során készült alábbi fotót, amelyen a beszédet tartó elnök mögött látszanak a maszkok, később eltávolították a parlament hivatalos oldaláról:

Mi történik Lengyelországban?

Július 12-én újraválasztották Lengyelországban Andrzej Duda regnáló elnököt, a kormányzó jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltjét. A verseny szoros volt, Duda alig több, mint a szavazatok felét kapta meg ellenfelével, Varsó liberális polgármesterével, Rafał Trzaskowskival szemben, aki a Polgári Platform (Platforma Obywatelska – PO) jelöltje volt.
Az elnökválasztási kampány során Duda egyre erőteljesebben kampányolt azzal, hogy a konzervatív családeszményt szembeállította a melegjogokkal. Azaz a kampányában a „hagyományos lengyel család” megőrzését azzal is ígérte bebiztosítani, hogy a szexuális kisebbségeket támadta és őket hátrányos helyzetbe hozó törvény bevezetéséről beszélt.

Júniusban azzal váltott ki nagy felháborodást, hogy szerinte az LMBTQ „ideológia” rosszabb, mint a kommunizmus. Majd július elején bejelentette, hogy azonos nemű párok számára alkotmányosan tiltaná az örökbefogadást. Közvetve ide tartozik az is, hogy a Dudát indító kormánypárt 2019 októberében azzal fenyegetett, hogy börtönnel büntetnék a fogamzásgátlással kapcsolatos ismeretek tanítását és úgy általában a fiatalok szexuális felvilágosítását az iskolában. (Pontosítás: Az októberben a Jog és Igazságosság pártja által benyújtott Stop Pedofília nevű törvényjavaslatban Marcin Ociepa kormánypárti képviselő szerint a törvény azt mondja ki, hogy nem lehet 15 évesnél fiatalabbakat szexuális tevékenységre bátorítani. A PiS szerint ugyanakkor maga a szexuális felvilágosítás is „szexualizálja” a gyerekeket és szexuális aktivitásra bátorítja őket. A törvény kritikusai ezért attól tartottak, hogy azok a tanárok, akik szembe mennek a tiltással, és mégis tartanak szexuális felvilágosítást, akár öt év börtönbüntetést is kaphatnak. Anna Blus, az Amnesty International kutatója azt nyilatkozta, hogy a törvényjavaslat veszélybe sodorhatja a fiatalokat és katasztrofális következményei lehetnek. Hogy a koruknak megfelelő szexuális felvilágosítás hiánya miért veszélyezteti a gyerekeket, annak okát itthon Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyerekjogi szakembere magyarázta el alaposan a lengyel törvénytervezet kapcsán. A tervezetet a lengyel parlament 2020 áprilisában visszaküldte a vonatkozó bizottságnak, hogy dolgozzanak még rajta – ez viszont nem jelenti a törvénytervezet elutasítását.)
Az elnökválasztási kampánnyal párhuzamosan idén tavaszra majdnem száz lengyel település csatlakozott az „LMBT-mentes zóna” nevű kezdeményezéshez, amellyel azt kommunikálták, hogy mentesek az „LMBTQ-ideológiától”, elutasítják a toleranciát és nem támogatnak olyan nonprofit szervezeteket, amelyek melegjogi ügyeket is képviselnek. Erre válaszul júniusban az Európai Unió testvérvárosi programjában elutasították a homofóbiát felvállaló települések pénzigénylő pályázatait. Míg Zbigniew Ziobro, lengyel igazságügyi miniszter „törvénytelennek és alaptalannak” nevezte ezt a lépést, Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a Twitteren is megerősítette, hogy az EU a toleranciát képviseli:

A szerződéseink biztosítják, hogy Európában minden ember szabadon lehessen az, aki lenni akar, élhessen, ahol akar, szerethesse, akit akar, és olyan magas célokat tűzhessen ki maga elé, amilyet csak akar.

Civilek az utcán: ez a lengyel Stonewall?

Mindeközben nemcsak a politikusok, hanem a lengyel állampolgárok is megmozdultak. Július végén a Stop Bzdurom (Elég a hülyeségből) nevű LMBTQ szervezet aktivistája, Margot Szutowicz tiltakozásul rózsaszín maszkot és szivárványzászlót rakott több köztéri, köztük egy Jézust ábrázoló szoborra.

Szutowiczot letartóztatták, és vallásgyalázásért akár két év börtönbüntetésre is ítélhetik. Egy másik ügy miatt két hónapot már biztosan előzetes letartóztatásban tölt: polgári engedetlenségként több társával együtt befestett egy homofób üzeneteket közvetítő, jobboldali szervezethez kapcsolható teherautót és késsel kiszúrta a kerekeit. Augusztus 7-én, péntek este szimpátiatüntetés alakult ki Varsóban Szutowicz mellett. A lengyel jogvédő szervezet, a Campaign Against Homophobia szerint a rendőrök viszont szükségtelen erőszakot alkalmaztak a demonstrálókkal szemben, és körülbelül 50 civilt és aktivistát tartóztattak le. 

Szombaton és vasárnap Varsóban és több más lengyel városban, köztük Krakkóban, Lublinban és Wrocławban (Boroszlóban) is tüntettek a melegjogi aktivisták mellett, a szólásszabadságért és a rendőri erőszak ellen, írja az NBC News. Varsóban több ezren vonultak utcára, főként fiatalok, a járvány miatt sokan maszkban.

Az eseményeket egyre többen a lengyel Stonewallként emlegetik. A Stonewall-lázadáshoz kötik az Egyesült Államokban a melegjogi mozgalom kezdetét. 1969. június 28-án hajnalban a rendőrség a szokásosnak mondható razziáját tartotta a New York-i Greenwich Village-ben a Stonewall nevű kocsmában. A zömében meleg jelenlévők viszont váratlanul a rendőrök ellen fordultak, amivel több napos, erőszakos összecsapások és tüntetések kezdődtek.  A Stonewall-zavargások után alig fél évvel már két melegjogi aktivista szervezet működött New Yorkban, majd sorra egyre több az Egyesült Államokban és a világon. A stonewalli események emlékére 1970. június 28-án tartották New Yorkban, Los Angelesben és San Franciscóban az első melegbüszkeség (gay pride) meneteket.

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!

(Kiemelt kép: A szivárvány színeibe öltözött politikusok, a másodszor megválasztott Andrzej Duda eskütételén, a lengyel parlamentben. 2020. augusztus 6. Fotó: Wojtek RADWANSKI / AFP)

Próbáld ki most ingyen!

Regisztrációdért
5 előfizetői tartalmat
megnézhetsz. Te döntöd el, melyiket.