Meghitt pillanatok, tárgyi nyeremények, váratlan örömök? Ez teszi boldoggá honfitársainkat egy kutatás szerint.

Mi történt?

Egy élelmiszeripari márka 2000 fő részvételével végzett reprezentatív kutatást, melynek célcsoportját a 18-59 éves nők és férfiak alkották. A minta a főbb demográfiai változók mentén – mint a nem, az életkor, a végzettség, a településtípus és az országon belüli régiók – vizsgálta a kérdést, hogy mi teszi boldoggá a magyarokat. A beérkezett válaszok elemzésében Ráskó Eszter pszichológus volt a brand segítségére.

Miért fontos?

A pszichológia egy viszonylag új irányzata a pozitív pszichológia, amely nevéhez hűen a boldogsághoz és a beteljesüléshez vezető utakat és módszereket kutatja. Általánosan elmondható, hogy a boldogságra és a beteljesülésre is (hosszan) fennmaradó állapotként tekintünk. Mi a helyzet viszont az apró, minket váratlanul meglepő, és ezzel mosolyra fakasztó boldogsággal, mi okoz nekünk örömet? Ezt a kérdést tette fel az egyik sajtmárka is a magyar fogyasztóknak.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

  • Min múlik, hogy miben lelünk örömet?
  • Mi a különbség nők és férfiak között?
  • Melyik a legboldogabb magyar város? És kik boldogabbak, a nők vagy a férfiak?

A reprezentatív kutatás arra volt kíváncsi, hogy mik azok az események, történetek, amik a magyar emberek számára olyan örömforrást jelentenek, amihez nem feltétlenül kell megnyerni a lottó ötöst, ugyanakkor részei lehetnek mindannyiunk életének, egyszóval: apróságok, amik boldoggá tesznek. A válaszokat öt kategóriában vizsgálták, egyrészt, hogy miből fakad maga az öröm, magunk generáltuk vagy mások szerezték, megfogható-e vagy sem, véletlen-e, csak én vagyok a részese vagy más is, illetve, hogy otthon történik-e vagy máshol?

Meghitt pillanatok, család, barátok

A legtöbben, a válaszadók 43%-a az apró örömök kapcsán elsőként a családra asszociált és a velük közösen megélt pillanatokra, mint akár egy ebéd vagy egy kirándulás. Ezek mellett kiemelkedő szerep jut az olyan esszenciális örömforrásoknak, mint egy jó nevetés, egy beszélgetés vagy maga a találkozás pillanata. Érdekesség, hogy a mosoly/ölelés kimagaslóan fontos a magyarok számára. A szeretteink mosolyánál nincs is számunkra nagyobb öröm.

A legboldogabb magyar város

Az ELTE PPK Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja a Bagdi Bella vezette Jobb Veled a Világ Alapítvány támogatásával 2020. március 20-ra a Boldogság Világnapjára a 2019. április és a 2020. március 10. közötti időszakban végzett internetes vizsgálatai alapján az idén is elkészítette Magyarország Boldogságtérképét. A vizsgálatban 2019/20-ban 7863 17–92 éves férfi és nő vett részt Magyarország 962 településéről. A magyar boldogságtérkép megrajzolásánál a korábbi vizsgálatok során alkalmazott sztenderdizált és pszichometriailag hiteles kérdőívekkel mérték fel a magyar lakosság jóllét szintjét, mentális egészségét és pszichológiai immunitását. A Globális Jóllét értékek alapján Magyarországon a legboldogabb város Székesfehérvár, a legkevésbé boldog pedig Kaposvár. A 2019-20-as felmérés azt is kimutatta, hogy a nők minden régióban boldogabbnak vallják magukat, és a mentális egészség és a pszichológiai immunitás terén is jobban állnak, mint a férfiak. Érdemes egyébként átböngészni Magyarország Boldogságtérképét és a hozzá tartozó elemzést.

Ráskó Eszter szerint ennek oka talán a metakommunikációs jelentésükben rejtőzik, hiszen mindkettővel azt üzenjük, minden rendben közöttünk, kölcsönösek az érzéseink. A családon kívül a másik befutó a tágabb ismeretségi kör, azaz a barátok és ismerősök. A kutatási eredmény jól reprezentálja, hogy alapvetően társas lények vagyunk, és az élmények megosztása másokkal már önmagában sokszorosítja a megélt öröm mértékét. Fontos azonban kiemelni, hogy nem mindenki a társas interakciókban leli örömét, a válaszadók 7%-a számára az öröm valamilyen nyereményt jelent, mások pedig beérik az olyan természet által generált örömforrásokkal, mint a szép időjárás vagy egy nyiladozó virág látványa. „Arra, hogy pontosan miben leljük örömünket, rengeteg tényező van hatással – mondja Ráskó Eszter. – A személyiségjegyeinken kívül számít az anyagi helyzetünk, az életkorunk, a családi helyzetünk, a makro- és a mikrokörnyezetünk, az átélt életeseményeink. Hogy miért? Mert ezek formálják a vágyainkat. Az anyagi gondokból fakadó tehetetlenségérzést nyilván könnyebben oldja egy váratlan pénznyeremény, míg a gyermekeitől távol élő szülők szívesebben társasoznának az unokákkal, egy sokgyerekes anyuka pedig igazán gyönyörködne végre egy kicsit a naplementében.”

Kapni szeretünk, jöhetnek a váratlan örömök

A kutatás eredménye alapján a „jobb adni, mint kapni” kifejezés nem tűnik érvényesnek, ugyanis, ha örömről van szó, jobban szeretünk kapni vagy önmagunknak adni. Ez elsőre kissé önzően hathat, ugyanakkor a szakértő szerint van ennek egy egészséges olvasata is. Hiszen aki önmagának örömet tud szerezni, az nagyobb valószínűséggel tud másokat is jókedvre deríteni.

A válaszadók 34%-a azt preferálja, ha mások adnak neki örömöt, 33%-uk pedig azt, ha külső tényezőnek köszönhető az.

A meglepetés ereje viszont itt is számottevő, hiszen az egész mintát figyelembe véve, a válaszadók 21%-a a váratlan örömök rajongója. Ha nem számítunk valamire, nincsenek előzetes elvárásaink vagy elképzeléseink az események kimenetelével kapcsolatban, könnyebben éljük meg azokat önmaguk tökéletességében, összehasonlítva azzal, mint amikor már jó előre álmodozunk róla. Ha összefutunk egy rég nem látott ismerőssel, vagy ha éppen egy apró kedves meglepetést kapunk a szeretteinktől, az mindenki napját feldobja.

Anyagiak vs. élmények, nők vs. férfiak

Úgy tűnik, nem vagyunk viszont anyagiasak, hiszen a kitöltők 62%-a a nem megfogható élményeket részesíti előnyben, és 58%-uk kifejezetten vágyik rá, hogy mások is a részesei legyenek örömüknek. Sokunknak egy ritka virág virágzása, vagy éppen egy jól sikerült családi ebéd legalább akkora örömet jelent, mint a legdrágább ékszer, vagy egyéb értékes ajándék. A nők és a férfiak sem pendülnek kifejezetten egy húron a témában, mert

amíg a nők a nem megfogható elemeket, a családot, az érzelmi központra ható eseményeket állítják a fókuszba, addig a férfiaknál gyakoribbak az önállóan megélt örömök, a maguknak okozott élmények és a megfogható elemek, mint például a tárgyi nyeremények.

„Ennek egyrészt evolúciós okai vannak, másrészt pedig a kutatás szerint a férfiak kevésbé mozognak otthonosan az elvont fogalmak verbalizálásában – fűzi hozzá Ráskó Eszter. – Ezért lehet, hogy szívesebben merítenek a könnyebben megfogható válaszokból. Szándékosan nem azt mondom, hogy ők jobban kedvelik a komfortzónájukat az önismeret gyakorlásánál, de tény, hogy a férfiaknál volt a leggyakoribb a »nem tudom« kifejezés.”

Mikor mi tesz boldoggá?

A másik nagy szűrő az életkor. Minden életszakaszban másra vágyunk, amíg húszas éveinkben a főszerep a barátoké, a másokra gyakorolt hatásunké és az együtt megélt váratlan élményeké, addig idősebb korunkban már a család és az otthon történő események a fontosak. A húszas éveinkben építjük fel identitásunkat, ilyenkor ismerjük meg önmagukat, melyhez elemi szükséglet a társas interakció, hiszen a viselkedésünkről és a személyiségünkről a legkönnyebben mások reakcióiból tudunk következtetéseket levonni. Ahogy viszont egyre idősödünk, egyre specifikusabbá válnak a körülményeink, igyekszünk kiépíteni a saját érzelmi biztonságot nyújtó közegünket, ennél fogva az örömeink is jobban koncentrálnak azokra.
Tanulságként leszögezhetjük, hogy az apró kedvességek, a szeretet legapróbb megnyilvánulásai és hasonló örömforrások megédesítik a mindennapjainkat. Ügyeljünk tehát rá, hogy minél gyakrabban legyen benne részünk, és hogy másoknak is juttassunk belőle!

 (Forrás: Noguchi, boldogsagprogram.hu, kiemelt kép: Unsplash) 

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!

 

Próbáld ki most ingyen!

Regisztrációdért
5 előfizetői tartalmat
megnézhetsz. Te döntöd el, melyiket.