12 tényező, ami biztosan növeli a demencia kockázatát

Az évszázad közepére megháromszorozódhat a demenciával élők száma.

Mi történt?

A legtekintélyesebb orvosi szaklap idei, friss jelentésében 12 életmódbeli tényezőt tesz felelőssé, hogy biztosan növelik a demencia kockázatát.

Miért fontos ez?

A demenciára jelenleg nincs gyógymód, késleltetni viszont lehet. Ez azért is számít, mert a demenciával élők száma gyors ütemben növekszik.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

  • Mely kockázati tényezőkre kell figyelnünk?
  • Mi az, ami kormányzati feladat is?
  • Mely országokban fog különösen nőni a demenciás esetek száma?

Egyre több kutatás támasztja alá, hogy az életmódnak köze van a demencia kialakulásához. Az egyik legrégebbi és legtekintélyesebb orvosi szaklap, a The Lancet szerint jelenleg körülbelül 50 millió ember él a világon demenciával, az évszázad közepére viszont ez a szám akár a háromszorosára is növekedhet. A szellemi leépüléssel járó demenciára jelenleg nincsen gyógymód, és bár a genetikai hajlamot nem tudjuk befolyásolni, több bizonyíték mutat arra, hogy az életmódunkkal hozzájárulhatunk a megelőzéséhez, írja a Guardian.
Azt eddig is lehetett tudni, hogy a túlzott alkoholfogyasztás, a légszennyezettség és a fejsérülések mind növelik a demencia kialakulásának esélyét. A The Lancet demenciára vonatkozó friss, 2020-as jelentése szerint viszont a demenciás esetek 40 százaléka világszerte megelőzhető vagy késleltethető lenne, ha több figyelmet fordítanánk az alábbi 12 életmódfaktor kezelésére, illetve elkerülésére:

  • dohányzás
  • alkoholfogyasztás
  • depresszió
  • légszennyezettség
  • agyrázkódás
  • cukorbetegség
  • elhízás
  • magas vérnyomás
  • halláskárosodás
  • társadalmi elszigetelődés
  • mozgáshiány
  • alacsony iskolai végzettség.

Ha minél többet teszünk azért, hogy egészségesen éljünk, az a tanulmány szerzői szerint azoknál is csökkenti a rizikót, akiknek van genetikai hajlamuk a demenciára, és azoknál is, akiknek nincsen.
A jelentés szerint a középkorú emberek masszív alkoholfogyasztása világszerte a demencia kialakulásának 1 százalékáért felelős, a fejsérülések 2 százalékért, míg a légszennyezés idős korban az esetek 2 százalékáért okolható. Utóbbi kapcsán a szerzők megjegyzik, hogy ez a szám ennél jóval magasabb is lehet.

Nem csak az egyénen múlik

A fenti listából az is azonnal látszik, hogy egyénként nincs ráhatásunk valamennyi faktorra, hanem a kormányzatok is felelősek a megelőzésben. A leglátványosabb mind közül a légszennyezettség kérdése.
A kutatások továbbá azt mutatják, hogy az elmúlt 30 évben évtizedenként 15 százalékkal csökkent a demenciás esetek száma Európában és Észak-Amerikában – valószínűleg annak köszönhetően, hogy az emberek egészségesebben élnek és kevesebben dohányoznak. Ez az arány azzal együtt is érvényes, hogy a demenciás esetek száma nő, mivel az emberek tovább élnek.
A szerzők a rászoruló, hátrányos helyzetű egyének és a közepes vagy alacsony jövedelmű országok lakói miatt aggódnak, mivel ezek a csoportok jellemzően kevésbé tudják kontrollálni a környezetük állapotát.

A szakértők szerint emiatt 2050-re a demenciás esetek kétharmada az alacsony bevételű országokban alakul majd ki.

Egyes faktorok esetében ugyanakkor a hatás oda-vissza működhet. A depresszió növelheti a demencia kockázatát, de idősebb korban a demencia is okozhat depressziót.

(Kiemelt kép: Getty Images)

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!

Próbáld ki most ingyen!

Regisztrációdért
5 előfizetői tartalmat
megnézhetsz. Te döntöd el, melyiket.