Sokak, elsősorban idősebbek életét mentheti meg az az eljárás, amelyet Magyarországon elsőként a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet alkalmazott – ennek során nem sebészi úton, hanem katéterrel hajtanak végre műbillentyű-beültetést. Ma már a világ minden szegletéből utaznak ide orvosok, hogy elsajátítsák ezt az eljárást, amelynek titkaiba beleshetett a nőklapja.hu is.

Mi történt?

A hétszázadik mellkasi műtét nélküli speciális, katéteres aorta-műbillentyű beültetést végezték el a GOKI-ban, ahová évek óta érkeznek az orvosok a világ számos országából, hogy tanulmányozhassák ezt a különleges eljárást. 

Miért fontos?

Az érintett idős emberek az eljárással nem csak az életüket kapják vissza, hanem az életminőségük is jóval kedvezőbb irányba változik.

Miről olvashat még?

A továbbiakban szó lesz a kezdeti nehézségekről, orvosszakmai vitákról, egyéni példákról, kockázatokról, és a nőklapja.hu munkatársa segítségével bepillanthatunk egy műtét rejtelmeibe is.

Kissé elfogódottan állok a műtőben. Nincs orvos a családban, szerencsére alig érintkezem az egészségüggyel, ezért az, ami egy ilyen helyiségben történik, olyan, mintha elvarázsolt bolygón lennék, amit a tudomány és a Teremtő törvényei egybefonódva uralnak.  Állok, és nézem a monitort, ami azt mutatja éppen, ahogy egy 75 éves asszony combartériájába becsúsztatnak egy speciális eszközt. Mielőtt ez megtörténne, az orvos megkérdezi.
– Jól tetszik lenni? A halk igenre aztán így szól az orvoscsapathoz Andréka Péter, a beavatkozást végző intervenciós kardiológus, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) főigazgatója: – Akkor kezdjük! Az idős nőn a hagyományos szívműtét helyett speciális, katéteres aorta-műbillentyű beültetést (TAVI-t) hajtanak végre, ami nem igényel altatást, csak kis bódítást.

Dr. Andréka Péter (Fotó: Nagy Tamás/nőklapja.hu)

A beavatkozás lényege, hogy a comb ütőerén keresztül egy speciális katétert felvezetnek az aorta billentyűig, ahol az elmeszesedett, elhasználódott billentyű helyére új kerül. A műbillentyű kerete nikkel-titán ötvözetből, a szelepfunkciót ellátó részek sertés szívburokból készülnek. A billentyű kerete hideg hatására formálhatóvá válik, ezért a vivő katéterbe (melynek átmérője alig kisebb, mint a felvezetésre használt erek átmérője) nagyon hideg, 4-6 fokos steril vízben töltik be. Amikor a műbillentyűt az eszközön keresztül az orvos elvezeti az aortáig, és megfelelő pozícióban lassan lehúzza róla a hüvelyt, akkor az visszanyeri eredeti alakját az ember 37 fokos testében. A műbillentyű befeszül a régi, elmeszesedett szövetek közé, és elkezd működni: nyílik, csukódik – a beteg pedig meggyógyul, minőségi életéveket nyer, nem ragadja el idő előtt a halál.

Mindez leírva is kisebb csoda, de ott a műtőben, látván a csapat összehangolt munkáját, elmereng az ember, mennyire kevésen, és mégis, milyen rettenetesen sok körülményen múlhat az élet.

Álldogálok tétován a monitor előtt, nézem, ahogy a műbillentyű valamiért nem csúszik be a helyére. Az orvosok próbálkoznak egyszer, kétszer, de nem, nem megy. Nincs pánik, konzultálnak, ultrahanggal vizsgálják, mi okozza azt, hogy kimozdul a műbillentyű. Minden ember más és más: az asszonynál egy speciális fejlődési eltérést mutat az ultrahang. A billentyű alatt, a két kamra közötti sövény éppen azon a területen vastagodott meg, ahol a műbillentyűnek a helyére kellett volna kerülnie. A szív a meszesedés és a billentyűkopás miatt olyan erősen terhelődött, hogy ez a kis terület megizmosodott. A műtőben közben már ki is találták, hogyan folytassák: a nőt néhány percre elbódítják, szívritmus-szabályzóval a szívverést kissé felgyorsítják, és – a szívösszehúzódások erejének mérséklődését kihasználva – az orvosok a műbillentyűt végre a helyére tudják engedni.

Galéria | 13 kép

Új élet az elvarázsolt bolygón – A GOKI műtőjében jártunk

Új élet az elvarázsolt bolygón – A GOKI műtőjében jártunk

Fotó megosztása:

– Ez nem mindennapos eset – mondja mellettem az egyik asszisztens. Olyannyira nem, hogy az orvosi team egy másik tagja, Fontos Géza, a felnőtt ellátásért felelős orvosigazgató a nőklapja.hu-nak elmondja: sokéves praxisában mindössze egyszer találkozott ehhez hasonló mértékű és elhelyezkedésű elváltozással, méghozzá Thaiföldön, egy nagyon idős betegen. – Az az érdekes, hogy azokon a metszeteken, amiket ultrahanggal, CT-vel a műtét előtt készítettünk a betegről, ezt az eltérést nem láttuk. Nem derült ki, hogy ott van – magyarázza.

De hogy is kerül az újságíró a műtőbe?

A különleges sajtóeseményt azért hirdette meg a GOKI, mert az intézmény elérkezett a hétszázadik mellkasi műtét nélküli speciális, katéteres aorta-műbillentyű beültetéshez. – Azt szeretném elmondani, hogy a magyar kardiológiai ellátás régen eljutott a XXI. századba – mondta büszkeséggel a hangjában Andréka Péter a tájékoztatón. A beavatkozás pedig nem csak a kiváltságosok számára elérhető: a GOKI-ban nagy esetszámban, rutinszerűen végzik ezt a műtétet azokon a betegeken, akiknek a szívműködését veszélyezteti az aorta billentyű kopása. Andréka Péter elmondta, hogy a lakosság elöregedésével egyre több embert érint ez az alattomos betegség, ami idő előtti halált is okoz.
Milyen panaszokkal is jár ez a betegség? Az ember egyszer csak azt tapasztalja magán, hogy nehezen lélegzik, a napi feladatait alig bírja ellátni, mert hamar elfárad, a mellkasában nyomást érez, súlyosabb esetekben az eszméletét is elveszíti. Ezek a panaszok annyira kellemetlenek, hogy a korábbi, normális életvitelt lényegében teljesen lehetetlenné teszik. Idős embereknél gyakran áll a tünetek hátterében az aorta billentyű kopása. Ilyen esetekben hagyományosan a mellkas megnyitásával végeznek billentyűcserét: az elkopottat kiveszik, a helyére beteszik a műbillentyűt. Csakhogy az idős, nyolcvan év feletti embereknél az altatás és a mellkas megnyitásával járó hagyományos szívműtét túl nagy kockázat, de fiatalabbaknál is előfordul, hogy egy korábbi műtét vagy esetleges társbetegségek miatt a mellkast felnyitó műtétet nem lehet elvégezni. A katéteres aorta billentyűcsere-eljárást erre a betegcsoportra dolgozták ki. Ez a beavatkozás a betegnek még sok-sok panaszmentes évet ad. Nem csak hogy sokkal tovább élhetnek, hanem sokkal jobb minőségű életet tesz számukra lehetővé.
– A vízi tornán kezdtem el érezni, hogy valami nem stimmel. Korábban a 25 fokos vízben simán végigtornáztam 30 percet, de egyszer csak nem bírtam. Kiderült, hogy a billentyűmeszesedés okozza ezt. Megbeszéltük az orvosommal a műtétet, de a családom nagyon tiltakozott, mert épp a koronavírus-járvány kellős közepén voltunk – elevenítette fel az elmúlt hónapokat a 82 éves Kiss Zoltán, aki a kora miatt nem a hagyományos sebészi módszerrel, hanem katéteres beavatkozással kapott új billentyűt. A műtét két hónapja volt, és az idős ember majdnem úgy sportol, mozog, mint a beavatkozás előtt. – Tényleges fájdalmat nem éreztem, eltűnt a mellkasi nyomás, és napról napra jobban terhelem magam – fogalmazott.

Dr. Andréka Péter, Kiss Zoltán és Dr. Fontos Géza (Fotó: Nagy Tamás/nőklapja.hu)

Hetente 6-8 műtét

Hazánkban elsőként – 2008. novemberében – a GOKI-ban történt meg az első katéteres aorta billentyű beültetés. Azóta is itt végzik a legmagasabb számban ezt a beavatkozást: hetente 6-8 ilyen műtétet hajtanak végre. De nem csak itt, a kórházban: Andréka Péter és Fontos Géza járják a világot, és több mint 100 centrumot indítottak el Afrikától Ázsiáig, a Közel-Kelettől Európáig. De nem csak ők utaznak – a világ számos pontjáról érkeznek orvosok a GOKI-ba ezt az eljárást elsajátítani. Így a GOKI a világ legnagyobb, kórházhoz akkreditált tréningcentruma. A legidősebb beteg 97 éves volt, akit néhány éve műtöttek ezzel a módszerrel. Az idős ember ma is jó állapotban él a családja körében.
– Amikor ez a módszer kezdett bekerülni a gyakorlatba, voltak nézeteltérések a sebészekkel. A sebészi érvelés lényege az volt, hogy a katéteres eljárás során nem vesszük ki az elkopott billentyűt, ezért ez a technika soha nem lesz képes megbízható, tartós és reprodukálható eredményt biztosítani– idézi fel a kétezres évek orvosszakmai vitáit a nőklapja.hu-nak Fontos Géza, hozzátéve, hogy a katéteres módszerrel végzett összehasonlító tanulmányok egyértelműen megcáfolták a félelmeket. Az eljárás kidolgozásának hajnalán csak a magas kockázatú betegeken végezték így a beavatkozást, és a gyógyulási mutatók nem voltak rosszabbak, mint a hagyományos, sebészi úton végzett billentyűcserénél. Aztán ahogy teltek az évek, egyre több tapasztalat gyűlt össze, az eszközök is finomodtak, így most már a közepes kockázatú betegeken is nagy sikerrel végzik a katéteres beavatkozásokat. Az alacsony kockázatú betegeknél még azért nem triviális a műtétnek ez a formája, mert e betegcsoport lényegesen fiatalabb, és maga az eljárás is annyira fiatal, hogy nem látszik, hosszú távon is annyira eredményes lesz-e az esetükben, mint a nagyon idős betegek körében.

Dr. Fontos Géza (Fotó: Nagy Tamás/nőklapja.hu)

Fontos Géza elmondta: a műtétet nagyon precíz kivizsgálás előzi meg. A betegről egy tízoldalas riport készül, s ez olyan, mint egy térkép: az orvosnak eligazítást ad arról, hol van az erekben kikerülendő mész, hol vannak kanyarok. Lényegében a beavatkozás 70-80 százalékát azelőtt elvégzik, mielőtt a beteg ténylegesen a műtőasztalra feküdne. Arról, hogy így vagy inkább sebészi úton műtsenek-e, egy orvos team dönt, amelyben szerepet kap szívsebész, aneszteziológus és képalkotó szakorvos is. Ők együtt döntik el, hogy a beteg melyik eljárással jár a legjobban.

Fontos Géza legidősebb betege 104 éves volt, akit Japánban műtött.

– Ő addig tényleg csak pár lépést tudott megtenni a lakásában, de a műtétet követően vissza kapta a mozgás szabadságát, és újra önálló életet élt – meséli.
Aortabillentyű-műtétet 2002-ben végeztek először Franciaországban, majd 2004-ben Indiában. – Meg-megjelent az eljárás a kongresszusokon, de csak 2007-ben lehetett hozzáférni az eszközökhöz úgy, hogy az ajánlásokban ekkor még nem szerepelt. De akkor már azokon a betegeken, akiknek más esélyük nem volt, elkezdték egyre nagyobb számban végezni – idézi fel Fontos Géza, aki ekkortájt Graztól Amerikáig járta az erre az eljárásra fókuszáló kongresszusokat, hogy tanuljon. Az első ilyen műtétet egy 87 és egy 84 éves asszonyon végezték. – Ők a családjukban boldogan éltek a beavatkozást követően még évekig, nemrégiben, végelgyengülésben haltak meg. Megtudjuk azt is, hogy csak nagyon alacsony esetszámban fordul elő érszövődmény (4 százalék), a betegek 10 százaléka pedig – a műbillentyű mellett – pacemakerre is szorul. Bekövetkezhet stroke is, de ennek is csekély a valószínűsége: 1, 4 százaléknyi.

(Kiemelt kép: Nagy Tamás/nőklapja.hu)

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!