Művészeti projekt mutatja meg a svájci gleccserek pusztulásának mértékét

Ilyen, amikor gyönyörű képek mutatják be a globális felmelegedés szörnyű igazságát.

Mi történt?

Egy svájci művész érdekes projekt keretében mutatja meg, milyen gyors ütemben tűnnek el a gleccserek hazájában.

Miért fontos?

Mert a globális felmelegedés következtében folyamatosan olvadnak a Föld területének 10%-át borító gleccserek, ami miatt egyrészt emelkedik a tengerszint, másrészt az eltűnő gleccserek mentén szárazság és ivóvízhiány lép fel.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

  • LED-ekkel felszerelt drón varázsolja valóságossá a térképeken látható fura vonalakat.
  • Különös módon próbálják védeni a gleccsereket Olaszországban.
  • Egy tavalyi projekt sokkolóan mutatja az elmúlt 150 év változásait.

A geológusok szerint 1850 óta több mint 500 gleccser tűnt el Svájcban. Ha a szén-dioxid-kibocsátás nem csökken, akkor 2050-re a maradék 1500 gleccser nagy része is teljesen elolvadhat. A tavalyi évben újabb rekordok dőltek meg: csak 2019 nyarán a svájci gleccserek jégtömegük 2%-át vesztették el (az elmúlt öt évben pedig összesen 10%-ot).

Az édesvíztartalékunk 69%-a

A gleccserek, vagyis a hóból kialakult, folyamatosan csúszásban lévő jégtömegek, illetve a belföldi és tengeri jégtakarók képezik a Föld édesvíztartalékának döntő részét, mintegy 69%-át, illetve az óceánok után a Föld második legnagyobb víztartalék-tározói. A glaciológusok (a gleccserek visszahúzódásának okait kutató tudósok) rengeteg tanulmányt írtak már az üvegházhatású gázok, a szén-dioxid-kibocsátás és a globális felmelegedés közti összefüggésekről.

Ezek egészen komoly gyorsulásról tanúskodnak – figyelmeztetett a Svájci Természettudományi Akadémia. A 2019-es június és július végi hőhullámok idején 15 nap alatt annyi hó és jég olvadt el a gleccsereken, amiből Svájc egész évi ivóvízszükségletét fedezni lehetett volna. Az ETH könyvtár (Svájc legnagyobb tudományos és technológiai könyvtára) tavaly hozta nyilvánosságra azokat a 19. századi fotókat, amelyek a 2019-ben készültek mellett igen látványosan mutatják be, hogy mekkora olvadás történt kb. 70 év alatt. A fehér csúszkát jobbra vagy balra mozgatva tudod megnézni, hogy nézett ki például a Trient gleccser 1891-ban, illetve tavaly nyáron. Ahol a 19. század végén vastag jégfolyó állt, ott ma fenyőerdő zöldell.

Gyönyörű projekt a szörnyű igazságról

Idén egy kicsit összetettebb, de ugyanennyire drámai művészeti projekt készült el annak bemutatására, hogy milyen eszeveszett tempóban tűnnek el a gleccserek. A svájci művész, Fabian Oefner interaktív munkája 140 év gleccserolvadását vizualizálja. Oefner neonszínű vonalakkal jelezte a folyamatosan olvadó gleccserek korábbi szintjeit. A Heartbeat of the Earth – Timelines, vagyis A Föld szívdobbanásaIdővonalak című projekt lenyűgözően mutatja meg a hatalmas jégpusztulást.

A neonvonalak remekül mutatják a kontrasztot a jelenlegi helyzet és a korábbi állapotok között. A művészeti projekt a Svájci Technológiai Szövetségi Intézet és a Google segítségével jöhetett létre. „Az idő koncepciója érdekel, illetve hogy a változás miként formálja azt, ahogy a valóságot érzékeljük” – beszélt Oefner az ötletéről.

Mielőtt azt gondolnád, ez csak  számítógépes grafika, ki kell ábrándítsunk: a művész LED-ekkel felszerelt drónokat használt, hogy feltérképezze a gleccsereket.
„Térképeket nézegettem, amelyeken kis vonalkák jelzik a gleccserek jelenlegi állapotát. Ezeken kívül ezernyi másik vonalka is látszik: ezek a gleccser helyét és kiterjedését mutatják az elmúlt évtizedekben. Ezt a tudományos adatot szerettem volna valahogy értelmezhetővé tenni és ezzel a valóságba emelni” – mondta a művész.

Menteni a menthetőt

A gleccserek olvadása tehát súlyos probléma, amit például Olaszországban úgy igyekeznek lassítani, hogy fehér ponyvával védik az olvadásnak indult felületeket. Az Olaszország északi részén lévő Presena-gleccser 1993-tól fogva harmadára zsugorodott, a síszezon végével a természetvédők minden évben a hegyoldalra igyekeznek, hogy a maradékot megóvják az olvadástól. A gleccsert beborító fehér, a napsugarakat visszaverő ponyva segítségével csökkenthető valamelyest az olvadás mértéke. 2008-ban, amikor először burkolták le a gleccser felületét, még elég volt 30 ezer négyzetméternyi ponyva, ma már 100 ezer négyzetméter szükséges mindehhez. A ponyvák speciális geotextíliából készültek, amelyek képesek az alattuk lévő jég hőmérsékletét a környezeti hőmérséklet alatt tartani. Svájcban a gleccserek eltűnésére a közvélemény is reagált: a Gletscher Initiative (gleccser kezdeményezés) felhívását több mint 113 ezer ember írta alá, hogy a törvényhozókat rábírják az üvegházhatású gázok kibocsátásának szigorítására.
Természetesen nemcsak a svájci Alpok gleccserei vannak veszélyben, a globális felmelegedés miatt harminc éven belül eltűnhetnek a Spanyolország és Franciaország között magasodó Pireneusok gleccserei is – figyelmeztetnek a szakértők. A mozgó jégtakarók eltűnése felborítaná a helyi ökoszisztémákat, és súlyos csapást jelentene a turisztikai szektorra is. A jégtakarók – a gleccserek és egyéb fagyott területek – kiolvadása a tengerszint emelkedést jelentheti, a gleccserek táplálta folyók mentén pedig szárazságot, ivóvízhiányt eredményez. A tundra olvadása plusz problémával jár: metánt szabadít fel. A jégtakarók eltűnésével növekszik a föld hőelnyelése, ami további melegedést jelent.

(Kiemelt kép: jelenetfotó a Heartbeat of the Earth videókból)

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!

Próbáld ki most ingyen!

Regisztrációdért
5 előfizetői tartalmat
megnézhetsz. Te döntöd el, melyiket.