Rajzolás, festés, kertészkedés és barkácsolás – nem, nem a nagyszüleink generációjának karantén alatti időtöltéséről írunk, hanem az egyetemistákéról, akiknél ezek a szabadidős tevékenységek, mint új hobbik jelentek meg a lezárás ideje alatt. Legalább is ez derült ki egy 600 fiatal megkérdezésével készült kutatásból.

Mi történt?

Új hobbikat keresünk, vagy a régieket elevenítjük fel, ha otthon kell maradnunk. E mellett többet foglalkozunk a szüleinkkel, és sokkal megfontoltabban költjük a pénzt – ez derül ki abból a kutatásból, amelyet Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) tehetséges hallgatóit tömörítő Marketing Műhely készít többedik éve METU Index néven A több mint 600 fiatal megkérdezésével készült kutatás idén speciális fókuszt kapott: a felmérés készítői azt vizsgálták, hogy a járvány miatt elrendelt intézkedések milyen hatással voltak az egyetemisták mindennapjaira.

Miért fontos?

A karantén számtalan kérdésben változtatta meg a gondolkodásunkat, szokásainkat. A különböző korú és élethelyzetű csoportok vizsgálata segít válaszokat adni arra, mennyire rázta meg illetve késztette alkalmazkodásra a társadalmat a veszélyhelyzet. Ezúttal az egyetemisták kerültek fókuszba.

Amiről még olvashatsz:

Az egyetemisták ugyanolyan intenzív közösségi életet éltek a karantén alatt, mint a járvány előtt, csak átköltöztek az online térbe. De nem csak a szórakozást költöztették ki az offline világból: az ügyintézéstől a tanulásig szinte mindent a digitális térben intéztek.

A társadalomkutatóknak hosszú ideig kimeríthetetlen témája lesz a karantén időszakának vizsgálata. A METU Marketing Műhelye ezúttal 600, a „Z” generációhoz tartozó egyetemistát kérdezett erről az élethelyzetről. (A METU Index az egyetem saját kutatása amelyet többek között Dér Csaba Dezső egyetemi docens segítségével készítettek a Műhely hallgatói.)

A kutatás eredményeit olvasva rögtön lett egy benyomásunk: a felsőoktatásban tanulók könnyebben, érzelmileg kevésbé zaklatottan vészelték át ezt a három hónapot, mint a középiskolás társaik. Igaz, a 15 és 18 év közötti korosztály a közoktatás jellegéből adódóan még sokkal inkább kötődik saját osztályához, iskolai társaihoz, tanáraihoz, mint a felsőoktatásban tanuló fiatalok, akik lazább struktúrában tanulnak.

A kutatásból egyértelműen kiderült: az egyetemisták a karantén alatt sem töltöttek kevesebb időt egymással, ám a szüleikkel viszont lényegesen többet foglalkoztak. Mondhatni: a szülők a nagy nyertesei ennek az időszaknak, mert egy kicsit visszakapták a fészket elhagyni készülő gyerekeiket.
– A hallgatók egyértelmű többsége (92 százalék) fele-fele arányban ugyanannyit vagy még többet beszélt a szüleivel, mint a járvány előtt, és csak 8 százalékuk kevesebbet. A megkérdezettek többsége kapcsolattartás céljából elsősorban a Facebook Messengert és a hagyományos telefonhívást használja, ezek után következik az Instagram, majd az e-mail – tudjuk meg a kutatás vezetőjétől, Markó-Bodor Zsuzsa kereskedelem és marketing szakos hallgatótól, aki a METU Marketing Műhelyének tagja is. Érdekes eredmény, hogy a válaszadó fiatalok a Google Hangouts, Microsoft Teams, TikTok, WhatsApp és Skype alkalmazásokat egyáltalán nem használják kapcsolattartás céljára.
Nagy kérdés a jövőre nézve, hogy azok az alkalmazások, amelyek a járvány alatt elterjedtek, vajon a veszélyhelyzet eltávolodásával is részei lesznek-e az egyetemisták mindennapjainak. Mindenesetre a hallgatók körében az addig csak évi vagy havi néhány alkalommal használt videochat népszerűsége megnőtt. A járvány időszakában a hallgatók fele hetente, további közel 40 százaléka pedig napi rendszerességgel használta ezeket az alkalmazásokat A válaszadók harmada leggyakrabban a barátokkal való kapcsolattartásra használta a videochatet, a második helyre az egyetemi csoporttársak kerültek, a megkérdezettek 18-18 százaléka pedig a kollégákat és a családtagokat hívta videochaten a legtöbb alkalommal.
Nem meglepő módon a karantén alatt több időt töltöttek a fiatalok a digitális térben.
–A járványügyi helyzet előtt a válaszadók 38 százaléka saját megítélése szerint napi 4-6 órát töltött a digitális térben munka, mobilhasználat vagy szórakozás miatt, 23 százalékuk pedig 1-3 órára becsülte ezt az időt. Az otthon töltött időszak ezeket az arányokat jelentősen átírta: a válaszadók 34 százaléka napi 7-9 órát, negyede napi 10-12 órát, 17 százaléka pedig napi 12 óránál is többet töltött online. A hallgatók többsége korábban például egyáltalán nem online felületen bonyolította le különóráit, a háztartási termékek beszerzését, a testmozgást és a hivatali ügyek intézését, a járvány időszaka alatt azonban ezek teljes mértékben az online felületekre terelődtek át – olvasható a kutatási összefoglalóban.
Ebben a speciális időszakban a szórakozás is átköltözött a digitális platformokra: a válaszadók 60 százaléka 1-2, de 24 százalékuk 3-4 új programot vagy alkalmazást próbált ki a járvány miatt. Népszerűek voltak a videojátékok, a streaming szolgáltatások vagy a zenehallgatás, sőt,

a kitöltők negyede elő is fizetett valamilyen streaming szolgáltatásra, például Netflixre vagy HBO Go-ra ebben az időszakban.

De nem csak a lazításra jutott idő a karantén alatt: a hallgatók negyede – ez egy elég nagy arány – kezdett el valamilyen online kurzust –, például programozást, nyelvet, művészetet, Kresz-t vagy digitális marketinget. Nem lehet tudni, hogy a kényszerhelyzet szülte viselkedési változások a karantént követően attitűd váltáshoz vezetnek-e, de kétségtelen tény: a válaszadó fiatalok a járvány alatt jobban átgondolták, mire költenek. Markó-Bodor Zsuzsa elmondása szerint azt nem kérdezték a kutatás során, de későbbi vizsgálódás tárgya lehet, hogy ez a fizikai korlátok miatt (bezárt boltok) miatt alakult-e így, vagy a veszélyhelyzet sarkallta tudatosabb gazdálkodásra a fiatalokat. A járvány előtt a pár ezer forintos tételekről gyorsan döntöttek, pár tízezer forintos vagy annál nagyobb tételekről pedig megfontoltan. A veszélyhelyzet változtatott a párezer forintos döntéseken is: a kisebb összegeket is nagyobb átgondolással költenek a hallgatók.
– A hallgatók korábban a gépjárművásárlással és a háztartási és szórakoztató elektronikai eszközök beszerzésével kapcsolatban inkább racionálisan, a ruházati és divatcikkek és az utazás esetében viszont inkább érzelmi alapon döntöttek. A járvány időszaka ezt megváltoztatta: a válaszadók minden téren – élelmiszervásárlás, háztartási eszközök, ruházkodás, elektronika, gépjármű, utazás – racionálisan hoztak döntéseket – tudjuk meg a kutatásból.
Az otthoni bezártság miatt a fiatalok sokkal kevesebbet költöttek öltözködésre, közlekedésre, utazásra és szépségápolásra. A szórakozáson, tanfolyamokon, különórákon és sporton viszont nem takarékoskodtak: ezekre – az étkezéssel és az egészségügyi szolgáltatásokkal együtt – ugyanannyit költöttek a járvány időszakában, mint korábban.
Új hobbik is feltűntek: a válaszadók több mint fele valamilyen új elfoglaltságra fordította a felszabadult időt – például a festést, rajzolást, kertészkedést, barkácsolást – vagy újra elővette régi hobbiját. A kutatásban résztvevők 12 százaléka viszont arról számolt be, hogy kevesebb ideje lett a szabadidős tevékenységekre.
A válaszadók az új hobbik között említették a rajzolást, a festést, az olvasást és a valamilyen új sporttal való megismerkedést is. Nagyobb arányban fordítottak időt az otthoni teendőkre, például a sütés-főzésre, a kertészkedésre, a barkácsolásra, a takarításra vagy a lakberendezés-felújításra is.
A szépségápolásra értelemszerűen kevesebb időt fordítottak a hallgatók: a járványügyi helyzet előtt a megkérdezettek közel 80 százaléka járt fodrászhoz vagy borbélyhoz, a válsághelyzet alatt ez az arány 30 százalékra csökkent. Hasonló csökkenés volt tapasztalható az olyan szépségápolási szolgáltatásoknál is, mint a manikűr, a kozmetika, a masszázs vagy a szolárium.

(Kiemelt kép: Getty Images)

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!

Próbáld ki most ingyen!

Regisztrációdért
5 előfizetői tartalmat
megnézhetsz. Te döntöd el, melyiket.