A jogvédők szerint a koronavírus-járvány akár végleg eltüntetheti a Brazília esőerdőiben élő indián törzseket. Az elnök pedig semmit sem tesz értük.

Mi történt?

Brazíliában még mindig tombol a koronavírus-járvány, rövid idő alatt a második legfertőzöttebb ország lett a világon, naponta ezer ember hal meg a fertőzés következtében – írja a BBC. A legtöbb halálos esetet a szegények által lakott, zsúfolt favelákban rögzítik, de az őslakosok halálozási rátája még ehhez képest is magas: kétszer akkora. Az országban közel 900 ezer indián őslakos él, nagyrészt megfelelő infrastruktúra nélkül, amely a koronavírus-árnyékában végzetes is lehet az őslakosokra nézve.

Miért fontos ez?

Az őslakosok helyzete annyira súlyos, hogy a jogvédők szerint a koronavírus-járvány akár végleg eltüntetheti a Brazília esőerdőiben élő indián törzseket.

Tovább olvasnál? Ez lesz még a cikkben:

Miért vannak veszélyben a brazíliai indián közösségek? Miért nem tesz értük semmit az elnök?

Az őslakosok eddig is hírhedten rossz egészségügyi ellátása most végzetes lehet

Az ország második legsúlyosabban érintett része a bennszülöttek területe – írja a CNN. A múlt héten a Xavante közösség vezetője, Crisanto Rudzo Tseremeywá videót tett közzé a közösségi médiában, amelyben a betegség súlyosságára figyelmeztette az őslakosokat, és felszólította őket, azonnal kérjenek orvosi segítséget, ha tünetek jelentkeznek. “Az üzenete azért is fontos, mert a zárt közösség nem hitte, hogy a vírus hozzájuk is be fog, be tud jutni” – mondta a CNN-nek Lucio Lucio Terowa’a, a Mato Grosso őslakos szövetségének titkára. A helyi önkormányzatok nem készítettek vészhelyzeti tervet a vírus elleni küzdelemre vagy arra, hogy intézkedések fontosságát tudatosítsák a közösségben. Az őslakosok speciális egészségügyi szolgálata, a SESAI adatai szerint 126 Xavanté ember fertőzött meg koronavírussal, és további 46 embert a fertőzés gyanújával megfigyelés alatt tartanak. Egy helyi Xavante azt mondta a CNN-nek, hogy attól fél, a közelükben lévő kórház nem fogja bírni a betegek ellátását. Pedig a Xavantéknak, akik magukat egyébként A’uwe-ként (népnek) hívják, eddig is traumákkal, veszteségekkel terhelt a múltjuk.
A 18. században rabszolgává tették őket, miután megpróbálták elkerülni a nyugati emberrel való érintkezést. Ezt követően a 19. században Goiaban átmenetileg együtt éltek a telepesekkel. Később kivonultak Mato Grossoba, de az 1930-as években újra felfedezték és belekényszerítették őket Varúlio Vargas Nemzeti Integrációs Programjába. Ám ez sem hozott számukra nyugalmat, a mészárlások folytatódtak, és különféle betegségekkel is meg kellett küzdeniük. A közösségük egyébként több csoportból áll, amelyek politikailag önállóak, bár néha egyesülnek közös célok érdekében. Manapság mintegy 13 000 Xavante él Brazíliában, földműveléssel és vadászattal keresik meg a napi betevőjüket, gyakori hogy a férfiak egy-két napra elmennek vadászni, halászni, ám évrő-évre kevesebb a földterület, ahol vadon élő állatokat ölhetnek meg. Az apadó élelemforrás pedig nagyban befolyásolja az autonómiájukat: egyre inkább ki vannak szolgáltatva a modernizációnak. 

Xavante bennszülöttek imádkoznak és táncolnak Brazíliavárosban. Számos amazóniai bennszülött tüntet a hagyományos élőhelyek védelmének érdekében, 2019. április 24. Fotó: Pablo Albarenga/picture alliance via Getty Images)

Ez csak egy kis influenza…

Természetesen Brazíliában, ahol már a drogkartellek vezetői is arra kérik a kormányt, hogy vezessenek be kijárási korlátozásokat, nem csak a Xavanték vannak veszélyben, a SESAI szerint június 30-ig 156 brazil bennszülött meghalt, és 6488 fertőződött meg a koronavírussal a világjárvány kirobbanása óta. A brazil elnök Jair Bolsonaro viszont bagatellizálja a járványt, ahogy a zsúfolt szegénynegyedek helyzete, úgy az őslakosok jövője sem érint meg. Utóbbiak iránt táplált ellenérzését pedig eddig sem titkolta, a Reuters is megírta januárban, hogy az elnök szerint az indiánok úgy élnek, mint „az állatok az állatkertben”, ő pedig asszimilálni akarja őket, mert a rezervátumaik amúgy is túl sok helyet foglalnak. Az erőpolitikájáról híres Bolsonaro a koronavírus-járvány megfékezéséért leginkább semmit sem tesz, sőt, elutasító hozzáállásával azt hirdeti, hogy

 a Covid-19 csak egy gyenge influenza, és sajnálja ugyan a halottakat, de csodát ő sem tud tenni.

Pedig most elengedhetetlen lenne a segítség, ugyanis az apró közösségek nagyrészt elzárt területeken élnek, ahonnan csak repülővel vagy hajóval lehet kimenteni a súlyosabb betegeket. 

Falvak halhatnak ki

Brazíliában tombol a vírus:

Az országban még mindig növekszik a koronavírus eseteinek a száma. Eddig több mint 1,4 millió esetet rögzítettek, és eddig több mint 60 000-en haltak meg.

 Az őslakosok abban reménykedtek, hogy az elszigeteltségük miatt a vírus nem jut el hozzájuk, de ez csak akkor lett volna lehetséges, ha semmilyen kapcsolat nincs köztük és a távolabbi települések lakói között. Ám a legtöbb törzs valamilyen összeköttetésben van a városokkal, fertőzöttség esetén az elszigeteltségük pedig sokkal inkább hátrányt jelent, mint előnyt. Nem segít a helyzetükön az sem, hogy Bolsonaro támogatta, hogy az élőhelyükként szolgáló Amazonas-medencében fokozzák a fakitermelést és a bányászatot. Így a favágók könnyen behurcolhatják a vírust a falvakhoz, plusz a lakhelyük, vadászterületük így egyre csak csökken. Az Info Amazonia tanulmány azt írja, hogy átlagosan 315 km távolságra található a falvaktól az első intenzív osztály, ahol még az is kérdés, hogy lesz-e hely és lélegeztetőgép számukra. 

(Kiemelt kép: Xavante férfi, Mato Grosso, Brazília, 2020.április 23. Fotó: DeAgostini/Getty Images)

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!

Próbáld ki most ingyen!

Regisztrációdért
5 előfizetői tartalmat
megnézhetsz. Te döntöd el, melyiket.