Goy Andor nevét kevesen ismerik, pedig Bíró László mellett ő a golyóstoll másik feltalálója. Fejlesztése, a „GOPEN” éppen a világhír küszöbén állt, amikor 1949-ban a kommunista hatalomátvételt követően államosították az üzemet, ahol ezt a tollat készítette. Az elfeledett feltalálónak most emléktáblát avatott a Közép-európai Egyetem (CEU).

Mi történt:

  • Táblát avatott a CEU Goy Andor emlékének és munkásságának tiszteletére. Az emléktábla az egyetem Nádor utca 11-es épületének homlokzatára kerül, ugyanis itt működött 1929-től az 1949-es államosításig a Goy és Kovalszky irodagép üzem. 1938-tól az első golyóstollkísérleteket is ebben az épületben folytatták, majd itt készült az első magyar golyóstoll, a Goy Andor nevéhez fűződő „GOPEN”.

Miért fontos?

  • Sokan nem tudják, hogy Goy Andornak fontos szerepe volt az első magyar golyóstoll létrehozásában és gyártásában. Cége, a Goy és Kovalszky golyótolla hatalmas világsikert érhetett volna el, ha nem jön a kommunista hatalomátvétel és nem államosítják a céget.

Tovább olvasnál? Amiről még szó lesz:

  • Amikor a golyóstoll feltalálása szóba kerül, sokan csak Bíró Lászlóra gondolnak. Pedig ketten kellettek hozzá: Bíró hozta az ötletet, amiből Goy fejlesztett használható tollat. Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese elmondja, miként is fogalmazódott meg az emléktábla avatásának gondolata.

(Fotó: Enyedi Zsolt/CEU)

Goy Andor tiszteletére avatott emléktáblát közösen a CEU, a Goy család és az ICO Zrt. – Édesapámnak nemcsak a golyóstoll létrehozásában és gyártásában voltak elévülhetetlen érdemei, de ebben az épületben kísérletezték ki a nemzetközi hírnevet szerzett, szabadalommal védett szedőírógépet (sorvég kiegyenlítős írógépet) is, ami kiválthatta az ólommal terhelt betűszedést – mondta el az esemény kapcsán Baloghné Goy Krisztina, Goy Andor lánya, hozzátéve, örömmel tölti el, hogy ennyi év után méltó emléket állítanak az utókor számára édesapjáról.
Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese a nőklapja.hu-nak elmesélte, nagyjából egy évvel ezelőtt kereste meg az egyetemet Goy Andor lánya, Krisztina. – Én sem tudtam, hogy ki volt Goy Andor, mint ahogy azt sem, a CEU egyik épületében működött a Goy és Kovalszky irodagép üzem. Krisztina mesélt édesapjáról, így ismertem meg és olvastam el Moldova György Végtelen vonal – Legenda a golyóstollról című regényét, amely Goy Andorról és feltaláló társáról, Bíró Lászlóról szól.

A regényből nem csak az derül ki, Goynak milyen fontos szerepe volt a golyóstoll feltalálásában, hanem az is, milyen mostoha sors jutott neki osztályrészül. Se Magyarországon, se a nagyvilágban nem ismerték el hozzájárulását a golyóstoll feltalálásához. Ismeretlenül halt meg, pedig könnyen világhírűvé válhatott volna. Izgalmas, szomorú történet az övé – fogalmazott Enyedi Zsolt, hozzátéve, a kulturális örökségvédelem amúgy is szívügye a CEU-nak, nem véletlenül indítottak a közelmúltban mester-programot a témában. A rektorhelyettes azt is elmondta, lenyűgözte őt Goy Andor lányának a lelkesedése, elkötelezettsége, szenvedélye, amelynek köszönhetően édesapja emlékét ápolja, a történeteit pedig megóvja attól, hogy azok a feledés homályába vesszenek.
A Nők Lapja archívumban is kincsekre bukkanunk, ha Goy Andor nevére rákeresünk. Scipiades Erzsébet újságíró 1994-ben Különös történet két emberről, akik felosztották maguk között a világot címmel írt megható riportot Goyról, az akkor még élő özvegyével, Ferna asszonnyal készült beszélgetéseire alapozva.

„Andor ügyes kezű és éles eszű volt, az evangélikus lelkész mondogatta is, taníttatni kell, ám a nevelőanyának erre nem futotta. Aztán mégiscsak bejuttatták tanulónak egy irodagép-műszerészhez. Abban az időben – figyelmeztetett Ferna asszony – a finommechanika elit szakmának számított. Andor kitanulta, s első műhelyét egy udvari konyhában rendezte be. Javította az írógépeket, majd társult egy

Gopen golyóstoll 1947.
(Forrás: Wikipédia)

Kovalszky nevű műszerésszel, és lett egy írógépüzemük. Szép és mutatós. Az emberek fehér köpenyben dolgoztak, ebédjüket az üzemi étkezdében költötték el, a munka végeztével pedig le is zuhanyozhattak. Az 1940-es évek Magyarországában mindez ugyancsak ritkaságszámba ment. A férjem üzemének hamarosan híre ment, és számos külföldi írógépgyár kérte arra, hogy itteni vezérképviseletüket ő vezesse. Hallott már a Wandererről? És a Continentalról? Mindegyik világcégnek Goy Andor lett a magyarországi vezérképviselője. A férjem 1947-ben indította el a nyomógombos golyóstollak gyártását. GOPEN volt a nevük. Ha akarja, mutatok magának ilyen tollat. Az első GOPEN-tollak kicsit még otrombák, formátlanok voltak, mert kézzel esztergálták. De az, amit most mutatok, már tökéletes példány, melyet a férjem nekem dedikált. FERNÁCSKA. Ez van belevésve. – Így becézett, Fernácskának… Tudja, a mi házasságunk ötvenöt éven át tartott, s amikor egy este, három évvel ezelőtt holtan találtam meg a fürdőszobában, úgy éreztem megszakad a szívem”. (Részlet, Scipiades Erzsébet, a Nők Lapja 1994-es 4. számában megjelent riportjából.)

Galéria | 1 kép

Végre felfedezhetik az elfelejtett feltalálót

Végre felfedezhetik az elfelejtett feltalálót

Fotó megosztása:

 

A korábban kitalált, találmányi hivataloknál bejegyeztetett golyóstollakkal nem lehetett rendesen írni, maszatoltak, leginkább a festékelosztással voltak gondok. Goy Andor fejlesztésében az volt az áttörés, hogy az írócsúcshoz egy olyan kis vezetéket reszelt, amelynek köszönhetően a toll egyenletes vonalat húzott. Az is újdonság volt, hogy sorozatban lehetett gyártani.  A háború alatt bombatámadás érte az üzemét, amit aztán újjáépített, 1947-ben pedig elkezdte az első európai golyóstoll – a „GOPEN”– gyártását. – A Goy és Kovalszky üzemet 1949-ben államosították. A világhír küszöbén álló Goy Andort, a golyóstól és számos más találmány egyik kifejlesztőjét, szegénységbe taszították – fogalmazott Enyedi Zsolt.

A DigitalHungary nevű portál cikkéből megtudtuk, hogy szerencsére a „GOPEN” gyártásának megszűnése nem jelentette a hazai golyóstollgyártás halálát, mert 1958-ban megalakult az Írószer Szövetkezet, a mai ICO Zrt. elődje, ahol Goy Andor idős koráig dolgozott. – A történetben talán ez az egyetlen happy end, mivel a golyóstoll mesés jövedelméből Bírónak csak kevés, Goy Andornak semmi nem jutott. Bíró eladta jogait, Goy pedig „osztályidegenként” sok viszontagságon ment keresztül és szerény körülmények között élt élete alkonyán. Bíró neve –főként az argentin állam jóvoltából – az egész világon ismertté vált, Goy Andorról viszont a világ eddig megfeledkezett. Éppen ezért időszerű, hogy méltóképpen emléket állítsunk neki a születését követő 125. évben – olvasható a Goy Andor leányának visszaemlékezésire épülő cikkben.

(Kiemelt kép: Mikroszkópkép körülbelül 30-szoros nagyítással, mely a golyóstoll végét mutatja, 2016. Fotó: Smith Collection / Gado / Getty Images)

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!