Előre tudni lehetett, hogy a karantén időszakában fölerősödnek a családon belüli konfliktusok. Most már a tények is igazolják ezt a feltételezést. Egy friss kutatásból az is kiderül, hogy a járvány miatt elrendelt bezártságban a nőkre hárul a nagyobb teher.

Mi történt?

  • A családok harmadában nőtt a feszültség a járványhelyzet idején, illetve jelentősen nőttek az anyák terhei a karantén alatt – ez a két legfontosabb megállapítása annak a friss, reprezentatív felmérésnek, amelyet az UNICEF Magyarország és az Indotek Group készíttetett a Publicus Intézettel.

Miért fontos?

  • Ha pontos képet kapunk arról, hogyan hatott a karantén a családok, nők életére, akkor a járvány egy esetleges újabb hullámánál felkészültebben tudnak a kormányzati szereplők, civilszervezetek, munkaadók hatékony intézkedésekkel felkészülni, hogy a hátrányok csökkenthetők legyenek.

Amiről még olvashatsz:

  • Már a járvány kirobbanását követően sok szervezet jelezte, hogy a nők és a gyerekek fokozottan kitettek az erőszak kockázatának. Ez nem bizonyult vaklármának. Az otthoni munkamegosztással kapcsolatban is azt mutatja több felmérés is: a veszélyhelyzet a nők életére hátrányosabb hatással volt, mint a férfiakéra.

Előre tudni lehetett, hiszen számos hozzáértő szervezet fölhívta a figyelmet már a karantén elrendelésekor, hogy a rendkívüli intézkedések fokozzák a nők elleni erőszak, különösen a családon belüli és a szexuális erőszak kockázatát. Az első figyelmeztetések Kínából érkeztek, ahol a COVID-19 először ütötte fel a fejét. Az ázsiai országban a kötelező karantén elrendelése után megsokszorozódott az ilyen esetek száma.
Az Európai Bizottság egyenlőségért felelős tagja, Helena Dalli, egy áprilisban írt, hvg.hu-n megjelent cikkében ijesztő adatokat közölt: Franciaországban és Cipruson a március 17-i lezárást követő egy hónapban 30 százalékkal nőtt a családon belüli erőszakkal kapcsolatos bejelentések száma, míg Belgiumban 70 százalékkal emelkedett a segélyvonalra érkező hívások száma. Az otthoni összezártság kockázatára Magyarországon is több szervezet figyelmeztetett. Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár a kijárási korlátozások elrendelése után elmondta: a bezártság idején „több feszültség keletkezhet” az emberek között, ezért nőhet a kapcsolati erőszak áldozatainak száma. A hazai civilszervezetek közül a nőket érő erőszak elleni küzdelemben régóta dolgozó NANE és Patent is többször jelezte a hatóságok és a döntéshozók felé, hogy kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a nőkre és a gyerekekre.
Sokan legyintettek persze a veszélyre, azzal hessegették el az óvó mondatokat megfogalmazókat, hogy van elég baj amúgy is, nem kell a pánikot fokozni. Ám az élet sajnos rájuk cáfolt. Ezt igazolja az a friss kutatás, amelyet az UNICEF Magyarország és az Indotek Group közösen készíttetett a Publicus Intézettel. A felmérés a koronavírus járvány társadalmi hatásait vizsgálta, elsősorban a családok szemszögéből.

(Forrás: Unicef)

– A lakosság többsége lelkileg megterhelőnek érezte a járvány miatt kialakult helyzetet, amely számos változás mellett sok esetben a családon belüli feszültség megnövekedésével és az otthoni munkamegosztás arányainak eltolódásával járt együtt – utóbbi mértékéről másként vélekednek a nők és férfiak – állapítja meg a vizsgálat, amelyben a válaszadók 53 százaléka nő, 47 százaléka pedig férfi volt. „A megkérdezettek 57 százaléka vallotta azt, hogy negatív értelemben változott az élete a járvány miatt, közülük 27 százalék számára nagymértékű változást hozott az egészségügyi veszélyhelyzet. A felnőtt népesség negyede számolt be pozitív változásról. Földrajzi elhelyezkedést tekintve a megyeszékhelyen élők életét forgatta fel a leginkább a vírus (72 százalék), a budapestiek 59 százaléka is hasonlóképp nyilatkozott, míg a községben élőknek csak a fele érezte meg a változást” – tudjuk meg a kutatásból. Az is kiderült: a munkaerőpiacon aktívakat lelkileg kevésbé érintette érzékenyen a helyzet, mint a nyugdíjasokat és az inaktívakat. A nyugdíjasok életére az átlagosnál negatívabban hatott a járvány: 61 százalékuk kedvezőtlen változásokat élt meg. Ez főleg a magány és az érintettség miatti nagyobb fokú szorongás miatt alakulhatott így.

Nagy arányban számoltak be arról – a háztartások közel harmadáról van szó –, hogy a megszokottnál nagyobb a belső feszültség, 13 százalék mondta azt, hogy határozottan több volt a konfliktus otthon, mint általában.

– Érdekes, hogy az eredmények szerint abban, hogy mennyire nőtt a feszültség a családban, sem a megváltozott munkakörülmények, sem a gyerekek otthon maradása nem játszott kiemelt szerepet. Erre utal, hogy a gyermeket nevelők és a home office-ra váltók körében nem jelentősen magasabb a több feszültségről beszámolók aránya, mint a többi csoportban” – olvasható a kutatás összefoglalójában. A 18 éven aluli gyermeket nevelők több mint fele (55 százalék) jelentette ki, hogy az oktatási intézmények bezárása miatt közepesen vagy nagyon megváltozott az életük. A nők helyzetét jobban befolyásolta a korlátozás: 43 százalékuknak nagyon megváltozott az élete, a férfiak esetében ez az arány valamivel kisebb, 32 százalék. A felmérés szerint az otthoni tanulásban jellemzően az anyák kaptak nagyobb szerepet. A gyerekkel történő játékban egyaránt 16-16 százalékkal nőtt az anyák és apák szerepe is.
– A megkérdezettek szerint a házimunka mennyiségének megnövekedése ugyanakkor egyértelműen az anyákat érintette inkább: a gyermekes háztartások 20 százalékában az anyának, 6 százalékában az apának növekedtek a már korábban is meglévő terhei. Jelentős eltérés mutatkozik abban is, ahogy a szülők látják az otthoni munkamegosztás terheinek változását. A 14 éven aluli gyereket nevelő szülők esetében a válaszadók 20 százaléka szerint az anyáknak nagyobb szerep jutott a házimunkában, mint korábban, bár a válaszadók nemek szerinti megoszlása a kérdésben jelentősen eltér: míg a férfiak mindössze 8 százaléka látta így az időszakot, a nők esetében 34 százalék szerint hárult rájuk hangsúlyosabb szerep – áll a felmérésben.
– A kisgyermekes nők munkaügyi reintegrációjáért akkor tehetjük a legtöbbet, ha pontosan ismerjük a tényeket – közölte a kutatás kapcsán Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.
A tények pedig aggasztóak, és ez nem csak ebből a kutatásból derült ki. A koronavírus miatt hozott korlátozások és az otthoni munkaterhek növekedésévek összefüggésben egy korábbi vizsgálat is hasonló megállapításokra jutott. Az ELTE és a CEU kutatói is arra jutottak, hogy a koronavírus miatt hozott korlátozások Magyarországon is felerősítették a gondoskodás válságát. Megállapították: a munkahely esetleges elvesztésével és a munkavégzés új, otthoni módjaival, a bölcsődék, óvodák és iskolák bezárásával és a nagyszülői segítség kiesésével újabb teher hárult a családokra. Ez a teher a férfiakat is érintette, de kisebb mértékben, mint a nőket. Az anyákra fokozottabban nehezedett az a nyomás, hogy a fizetett munkájuk mellett az iskolai oktatásból rájuk háruló, illetve a megnövekedett gyerekgondozási feladatokat is ellássák. Az idősekről való gondoskodás nehézségei is inkább őket terhelték.

(Kiemelt kép: Getty Images)

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!