Ma született Karinthy Frigyes – születésnapján a magyar humort is ünnepeljük

Neki köszönhetően tudjuk, hogy mit jelent a „röhög az egész osztály”, a „lógok a szeren”, és mit csinálunk, amikor „magyarázzuk a bizonyítványunk”. Új értelmet adott a szavaknak, az anyanyelvünkkel szabadon játszott, úgy gyúrta, alakította, mint szobrász az agyagot.

Mi történt?

Június 25-én született Karinthy Frigyes, minden idők legnagyobb irodalmi alakja: író, költő, műfordító. Mindmáig ő a legtöbbet olvasott magyar írók egyike.

Miért fontos?

Születésnapját a magyar humor napjaként ünnepeljük, évtizedek óta ezen az évfordulón ítélik oda a humoros műfaj terén nyújtott kimagasló teljesítményért a Karinthy-gyűrűt. 

Tovább olvasnál, ez lesz még a cikkben:

Így élt ő. Sokat tanult, de sose lett diplomája, minden érdekelte, óriási szellemi hagyaték maradt utána.
A humorban is jó volt. Vicces idézetek, amiket neki köszönhetünk.

Gazdagította az magyar nyelvet

Karinthi József művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagjának gyermekeként látta meg a napvilágot. Sokgyermekes családban nőtt fel, összesennyolcan voltak testvérek: Elza, Ada, Gizi, Emília, Mariska, Mária Katalin, Frigyes és József. Az édesanyja Engel Karolina 1895-ben meghalt,  az apa egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket. A fiatal Karinthy pezsgő szellemi közegben, művészek, filozófusok körében nevelkedett, tanulmányait pedig a Markó utcai reálgimnáziumban kezdte el. Alig volt 15 éves, amikor első regényét folytatásokban közölte a Magyar Képes Világ című lap. Egyébként 1898-ban kezdett el írni, iskolai bukása miatt az apja elégette 10-15 nagyobb zsengéjét. Az érdeklődése sok irányú volt, ezt igazolja az is, hogy az érettségi után egyszerre kezdett bölcsészeti, orvosi, természettudományi stúdiumokat, és üdvözölte a tudományos felfedezéseket. Elsőként ült például repülőre Wittmann Viktor pilóta mellett, és ő írta meg halála utána az életrajzát is. Bár sokat tanult, diplomát soha nem szerzett.

Bajor Andor szerint „hitt az értelem erejében, sőt azt mondhatjuk: vakon hitte, hogy múló tünemény a vakság”.

1908-tól a Nyugat munkatársa, Kosztolányi Dezső és Csáth Géza barátja volt. 1912-ben egyszerre jelent meg két novelláskötete, két humoreszkgyűjteménye, és az irodalmi paródiáit tartalmazó Így írtok ti. Utóbbi hozta el számára a népszerűséget. Ezekben a parodizált versekben és prózákban találó kritikát mond az egyes költők és írók stílusáról, módszereiről, az életművek jellemzései nagyon mulatságosak. És a végzetévé válik ez a siker.

Tudtad róla?
  • Családneve eredetileg Kohn volt, amit édesapja 1874-ben magyarosított Karinthira.
  • Igen különös degeneratív betegségben szenvedett, ugyanis a farokcsonti csigolyái 30 centivel türemkedtek ki hátul. Hogy mindezt elrejtse a nagyközönség elől, gyakran hiúságból ült.
  • Mindegyik felesége korábban férjezett volt.

Az első világháború kitörése után vállalta pacifizmusát, két alkotásában, az Utazás Faremidóba című regényében és a Holnap reggel című drámájában is megjelennek háborúellenes motívumok. Az 1930-as Nem mondhatom el senkinek című verseskötete számos formai bravúrja mellett mély filozófiai-gondolati tartalmával is kitűnik. Regényeiben gyakori téma a női-férfi kapcsolat, hasonlóképpen a novelláiban is sokat foglalkozik a párkapcsolat és a szerelem problémáival, férfi és nő közti egyenlőtlenséggel. Mégis a leghíresebb regénye az Utazás a koponyám körül lett, amelyet az agydaganata miatt bekövetkezett eseményekről írt. Ebben a művében részletesen leírja az agyműtét közbeni gondolatait, érzéseit, és emiatt a külföldi orvosok körében is ismert lett ez az írás. Karinthy kiváló műfordító is volt, neki köszönhetjük a nyelvi fordulatokban gazdag Micimackót, és ő lektorálta Tom Sawyer kalandjainak magyar fordítását is. Születésnapját a magyar humor napjaként ünnepeljük, ekkor ítélik oda a humoros műfaj terén nyújtott kimagasló teljesítményért a Karinthy-gyűrűt. A műtét után öt évre szóló nagyszabású írói tervet készített, de csak tárcákra, karcolatokra futotta erejéből. Karinthy Frigyes 1938. augusztus 29-én halt meg Siófokon.

Volt miből meríteni a regényeihez

Első feleségét 1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette el. Ő volt Judik Etel színésznőt, aki négy évvel később spanyolnáthában meghalt. Egy gyermekük született, Karinthy Gábor, akiből költő lett. A második feleség a legendásan szabad szellemű és -szájú Böhm Aranka – házasságuk viharos volt, volt miből meríteni a párkapcsolati témákat feszegető regényeihez. Aranka huszonhét évesen találkozott először a nála hat évvel idősebb Karinthy Frigyessel, egy telefonbeszélgetés után. Ekkor Aranka még férjnél volt, Karinthy azonban már túl volt első neje elvesztésén, nem sokkal később össze is házasodtak. 1921-ben született meg közös fiuk, Karinthy Ferenc, aki becenevén Ciniként is ismert, ő szintén népszerű író lett. „Folytonos veszekedéseik és nagy kibéküléseik a nyilvánosság előtt zajlottak. A feltűnően szép és okos nőnek a férfiak nehezen tudtak ellenállni, ő pedig nem is akarta, hogy ellenálljanak neki: lánykorában Ady is a szeretői közé tartozott, később pedig a fiatal Déry Tibor is. Mikor megkérdezték, miért csap patáliát a férje félrelépései miatt, amikor ő maga sem hűséges, ezt válaszolta:››Elég gyalázat, hogy tűri, én nem tűröm.‹‹” (Nyáry Krisztián)

Idézetek tőle, amiket mindenki ismer, vagy hallott:
„Az álmodó, aki tudja, hogy csak álmodik, félig ébren van már.”
„Nem komoly dolog a házasság. Játék. Izgató és változatos.”
„Férfi és nő sohasem érthetik meg egymást, mert mindegyik mást akar. A nő a férfit, a férfi a nőt.”
„A türelem rózsát terem. Egyebet nem.”
„Születni és meghalni lehet egy nap alatt – de élni nem.”
„Lehet-e barátság férfi és nő között, és ha igen, miért nem?”

„Humora vitte a kabaréhoz is. A kabarénak szüksége volt mulatságos jelenetekre, és Karinthy bámulatos könnyedséggel fogalmazott színpadi tréfákat. Ő maga kesernyés ember volt, de kitűnően tudott nevettetni. Meggyötörték a saját életének keserűségei, és még jobban a közélet bűnei, ostobaságai, de bánatait és felháborodásait szatíráiban fejezte ki. És a közönség nevetett, és nevet ma is a furcsa ötletek áradatán. Képzelete kimeríthetetlen volt: szójátéktól groteszk helyzetekig, furcsa alakoktól meglepő fordulatokig birtokában volt a nevettetés minden eszközének” – írta róla Hegedűs Géza.  Nem véletlen, hogy az ő nevéhez fűződik  a jeles hagyomány, mely szerint minden év június 25-én, születésének évfordulóján, adják át a Karinthy-gyűrűt a Rádiókabaréban kiemelkedő teljesítményt nyújtó szerzőknek, humoristáknak. 1975-től napjainkig tart ez a hagyomány.

(Kiemelt kép: Youtube)

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!