Ma van a környezetvédelmi világnap. A COVID-19 járvány árnyékában az idei alkalom különösen nehéz dilemmákkal kell szembenéznünk.

Mi történt?

Ma ünnepeljük a környezetvédelmi világnapot. 

Miért fontos?

A Föld becsült nyolcmillió állat- és növényfajából csaknem egymilliót fenyeget a kipusztulás.

Amiről még olvashatsz:

  • Mióta ünnepeljük a környezetvédelmi világnapot? Mi ennek az eseménynek a jelentősége?
  • A biológiai sokféleség megőrzéséért mi magunk, azaz egyéni szinten is sokat tehetünk, például szelektív hulladékgyűjtéssel. De a vállalati szektornak is nagy a felelőssége.

A karanténon még innen, az idei év elején, a svájci Davosban a Világgazdasági Fórum 50. találkozóját tartották, amelynek egyik legfőbb témája a környezetvédelem, a klímaváltozás elleni küzdelem volt. A résztvevő kormányok, nemzetközi szervezetek és az üzleti szektor képviselői arról tanácskoztak, miként lehet a környezet védelmét központba helyezve a fenntartható fejlődést előmozdítani. A rendezvény egyik főszereplője a 17 éves Greta Thunberg volt, aki a klímaváltozás miatt szólította fel cselekvésre a világ politikusait és üzletembereit. Aztán jött a járvány, és elsöpörte az akkori vitákat. A legtöbb kormány takaréklángra csavarta az országa gazdaságát, sok szektorban leállt a termelés, a távolsági közlekedés is szinte teljesen leállt.

A közösségi médiában az egyik leggyakrabban megosztott fotó Katmanduból származott, ahol annyira kitisztult a levegő, hogy el lehetett látni a Mount Everestig. Cikkek ezrei születtek arról, hogy a visszaesett termelés, leállt gyárak és a közlekedés csökkenése miatt mennyire javult a levegő minősége az egész világon. A járvány egyszerre mutatta meg, hogy mennyire szennyezzük a mindennapi életünkkel a bolygót, valamint azt is, hogy a termelés visszaesése mekkora társadalmi problémákkal és egyre mélyülő szegénységgel jár együtt.
Van tehát min gondolkodni a környezetvédelmi világnapon, melynek idei házigazdája, Kolumbia, arra is figyelmeztet, hogy az egészséges, élőlényekben gazdag természet alapvető fontosságú az emberiség számára. A környezet megóvása tehát létérdek. A dél-amerikai ország büszkélkedhet az egyik legnagyobb faji sokféleséggel a világon: többek között mintegy 3500 fajta orchidea és a világ madárfajtáinak mintegy 19 százaléka él náluk. A sokféleség eltűnése kapcsán a greeninfo.hu elnevezésű szakportál idézi az IPBES (a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások védelmével foglalkozó kormányközi platform) egyik tavaly kiadott jelentését, amely a világ ökológiai állapotáról szól. A tanulmány szerint „a fajok tízszer gyorsabban halnak ki az elmúlt tízmillió év átlagához képest, s a Föld becsült nyolcmillió állat- és növényfajából csaknem egymilliót fenyeget kipusztulás, sok közülük évtizedeken belül tűnik el.” – A jelenleg ismert 5,9 millió szárazföldi faj közül mintegy félmilliónak nincs esélye hosszú távú túlélésre, ha nem állítják helyre az élőhelyeiket. A kétéltűeknek negyven százaléka van kipusztulóban, így a több mint hatezer békafaj közül is számos eltűnhet. Az óceánok őserdei­ként emlegetett korallzátonyok életközösségeinek egyharmadát fenyegeti a pusztulás, így elsősorban a korallokat, a cápákat, a cápák közeli rokonait – például a rájákat –, valamint a különböző tengeri emlősöket – idézi a megrázó tanulmányt a greeninfo.hu.

Mióta van Környezetvédelmi Világnap?

48 évvel ezelőtt ezen a napon Stockholmban tartották az ENSZ első, Ember és bioszféra címet viselő környezetvédelmi világkonferenciáját. Az esemény közel két hétig tartott. Még abban az évben a konferencia javaslatára az ENSZ közgyűlése nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította a tanácskozás kezdőnapját, június 5-ét. Hivatalosan 1974 óta ünneplik. A protokoll szerint a világnap központi rendezvényeit minden évben más-más országban tartják, a környezetvédelem tematikáján belül pedig évről-évre változik a világnap központi témája is. Az idei évben a gyorsuló fajvesztés van a központban. Az eseményt ma már több mint 100 országban ünneplik, a cél pedig, hogy minél több ember figyeljen fel a az egyes témák segítségével a környezettudatosság fontosságára.

A világnap arra is alkalmat ad, hogy rápillantsunk az érem másik oldalára is: bár a járvány miatt tisztult a levegő, ugyanakkor hatalmas mennyiségű szemét keletkezik a védekezés során. Maszkok, gumikesztyűk, fertőtlenítős flakonok tonnái. Sokat segíthet a környezet tehermentesítésében a szelektív hulladékgyűjtés. Ennek azért is van most kiemelt jelentősége, mert a járványügyi veszélyhelyzet miatt jóval több időt töltünk otthon, több szemetet is termelünk. Fontos, hogy minél több lebomló csomagolóanyagot használjunk. De nem csak az egyének, a vállalatok is sokat tehetnek azért, hogy a környezetet minél hatékonyabban óvjuk. Miklós Zsolt, egy csomagolóanyagokkal foglalkozó cég, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezető igazgatója úgy véli, minden eddiginél fontosabb odafigyelnünk a szelektív hulladékgyűjtésre és a környezetbarát csomagolóanyagok választására. – Az elmúlt hónapokban a korlátozások miatt az emberek nagy része a nap szinte minden percét otthon töltötte, ezért a megszokottnál jóval több hulladék került a szemétbe az egyes háztartásokban. Ez nagy mértékben károsíthatja a környezetet, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy megfelelő módon, szelektíven gyűjtsük a szemetet, hiszen így biztosíthatjuk, hogy az újrahasznosítható anyagok visszakerüljenek a körforgásba – mondta el a világnap kapcsán a szakember.
Évente sok millió tonna műanyag hulladék kerül a tengerekbe, és ez súlyosan veszélyezteti az élővilágot, köztük az embert. Hiszen a tengerekből mindenféle étel, ételalapanyag kerül a tányérunkra. A WWF tavaly publikált tanulmánya szerint „az emberek a táplálékkal átlagosan körülbelül 5 gramm műanyagot fogyasztanak hetente, ami egy bankkártya súlyának felel meg”. A WWF arra figyelmeztet, hogy a természet és saját védelmünk érdekében meg kell állítani a műanyagáradatot.

(Kiemelt kép: Getty Images)

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!